Január elsejétől 232 ezer forintra nőhet a minimálbér

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2022. december 13-i ülése után úgy tűnik, a minimálbér 232 ezer, a garantált bérminimum 296 400 forintra nőhet jövőre. A megállapodás tervezetet már szövegezik, vélhetően jövő héten alá is írják.

Január elsejétől 232 ezer forintra nőhet a minimálbér

A jelenlegi bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra emelkedhet január 1-jétől a minimálbér, a bruttó 260 ezer forintos, szakképzetteknek járó garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nőhet. Ez 16, illetve 14 százalékos béremelést jelentene – tudta meg a Népszava a kedd délutáni tárgyalások után. Az ezt tartalmazó megállapodást hamarosan megszövegezi a szaktárca, de a csütörtöki újabb találkozón még nem feltétlenül írják alá a felek, a szakszervezeti oldalon ugyanis még nincs teljes egyetértés a kérdésben.


A munkaadói szervezetek elfogadják a fenti emelést, még úgy is, hogy jövőre nem csökken tovább a szociális hozzájárulási adó – mondta érdeklődésünkre Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a 16, illetve 14 százalékos béremeléssel a legkisebb keresetek megőrzik reálértéküket. A kormány – a jövő évre bejelentett nyugdíjemelés mértékéből kiindulva - jövőre 15 százalékos inflációval számol, az MNB pedig 15-18 százalék körüli drágulást prognosztizál - jelezte.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke viszont arról beszélt lapunknak, hogy nagyobb, legalább 20 százalékos béremelést szerettek volna elérni, és az elnökség döntése lesz, hogy el tudják-e fogadni ezt az ajánlatot. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy fogalmazott: megállapodásközeli helyzetbe jutottak, de azt szeretnék, ha mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon egységes álláspont alakulna ki, és mindenki aláírná a jövő évre szóló minimálbérmegállapodást. „Olyan helyzetben tárgyalunk, hogy senki sem tudja megmondani egzakt módon, mekkora lesz a jövő évi infláció, nagyon szórnak az elemzői előrejelzések is. Legalább nyolcféle verzió került szóba, többek között a többlépcsős emelés is, ezekből kristályosodott ki a jelenlegi kompromisszumos elképzelés. Mindenki elment a falig” – fogalmazott Mészáros Melinda.

A környező országok szinte mindegyikében döntést hoztak már a minmálbér összegéről, és úgy tűnik, a Magyarország az emeléssel továbbra is sereghajtó lesz a régióban. 

A szlovák minimálbér a jelenlegi 646 euróról 700 euróra nő január 1-jétől. Ez a jelenlegi 410 forintos euróárfolyamon számolva 287 ezer forintot jelent. A lengyel minimálbér 3600 zloty lesz jövőre, ami 313 200 forintot jelent a 87 forintos zlotyi árfolyamot alapul véve. A román minimálbér a jelenlegi 2550 lejről kereken 3 ezer lejre emelkedik, ez 17,6 százalékos emelést és - a 83 forintos lejárfolyammal számolva – 249 ezer forintot jelent. A cseh minimálbért az ottani munkaügyi minisztérium 1100 koronával 17 300 koronára emelné, ami – a 17 forintos árfolyammal számolva – 294 100 forintot jelentene.

Az, hogy a környező országokban mekkora a legkisebb kötelezően megfizetendő bér, azért lehet fontos, mert a határközeli településekről már inkább a szomszédos országokba járnak át dolgozni a magyarok, ami komoly gondokat okoz az amúgy is munkaerőhiánytól szenvedő hazai cégeknek. Erre a problémára nemrég Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felhívta a figyelmet. Egy október végi szakszervezeti konferencián azt mondta: a képzett munkaerő mobil, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a határon átívelő munkaerőmozgást. „Ma már nem mi hozzuk be az olcsó szlovák munkaerőt, hanem az olcsó magyar munkaerő megy ki Szlovákiába. Romániában, főleg a Partiumban ma már a munkaerő ára magasabb, mint nálunk Kelet-Magyarországon” – fogalmazott.

Rolek Ferenc ezzel kapcsolatos felvetésünkre azonban azt mondta: ez nem a minimálbér mértékétől függ, hiszen ha egy munkáltatónak gondot jelent a munkaerő megtartása, akkor a kötelező bérek mértékétől függetlenül bármikor megemelheti dolgozói bérét.

A legkisebb kötelező béreknek ugyanakkor lényeges szerepe van a magyar munkaerőpiacon. Minimálbért mintegy 250 ezer, garantált bérminimumot pedig mintegy 700 ezer ember visz haza, ami a 4,7 millió foglalkoztatott több, mint ötödét jelenti. Ha pedig emelkedik a minimálbér, akkor jellemzően a felsőbb kategóriákban is növelik a fizetéseket a munkaadók, hogy elkerüljék a bértorlódást. Jövőre ugyanakkor a jelenlegi előrejelzések szerint az átlagbér csak 7-8 százalékkal emelkedik majd, míg a legkisebb keresetek 14-16 százalékkal – amennyiben legkésőbb jövő héten aláírják a felek a megállapodást.

nepszava.hu