Az újságírás túlélésének és virágzásának elősegítéséről

2024. október 17-18-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A demokrácia bástyája: az újságírás túlélésének és virágzásának elősegítése” címmel tartotta konferenciáját Brüsszelben. A meghívott szakemberek és sajtómunkások áttekintették azokat a korlátok és lehetőségeket, amelyek a szabad újságírás előtt tornyosulnak a ma és a holnap Európájában.

Az újságírás túlélésének és virágzásának elősegítéséről

Az eseményt Aurel Laurenţiu Plosceanu, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kommunikációért felelős elnökhelyettese nyitotta meg, majd Oliver Röpke, a Bizottság elnöke vázolta a találkozó főbb témáit. Elhangzott, a sajtóban dolgozó munkavállalók munkafeltételei sok esetben rossznak mondhatóak, néha a legalapvetőbb biztonsági követelmények hiányoznak, ezért az újságírók számára garantálni kell az alapvető munkafeltételeket. Nyugtalanító tény, hogy például a belga Le Soir ellen folyt perben a bíróság megtiltotta, hogy az újság beszámoljon egy tényszerű bírósági eljárásról, pedig Belgiumban az Alkotmány szerint tilos a cenzúra minden formája. További aggodalomra ad okot, hogy az EU-ban az elmúlt években 14 újságírót öltek meg, például Ján Kuciak szlovák újságírót is.

Szó esett arról, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie, hogy a jogi feltételek biztosítva legyenek a sajtómunkások munkavégzéséhez. Például az Európai Tanács 2024 márciusában jogszabályt fogadott el a közérdekű ügyekben felszólaló személyek elhallgattatását célzó perekkel szembeni védelemről. Az érintettek kérhetik a bíróságot, hogy utasítsa el a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetet.

Ezt követően dr. Alexandra Borchardt újságíró, A Reuters Intézet kutatója osztotta meg a generatív mesterséges intelligencia által fémjelzett időszak újságírásáról kétségeit. Szólt a hamis tények generálásáról, arról, hogy a digitalizáció új veszélyeket hordoz. Elmondta, ezért is fontos az Európai Bizottság javaslata a mesterséges intelligencia első uniós szabályozási keretére. A javaslat elemzi és osztályozza a mesterséges intelligencia használatát aszerint, hogy milyen kockázatot jelent a felhasználók számára. Az Európai Parlament is azt szeretné biztosítani, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek legyenek. Mindez része az Európai Unió digitális stratégiájának, amely arra irányul, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban a jobb egészségügyi ellátáshoz, a biztonságosabb és tisztább közlekedéshez, stb., és ne az állampolgárok megfigyeléséhez járuljon hozzá.

A konferencia első panelbeszélgetése a Felelős újságírás az igazság utáni korszakban témát járta körül, és számot vetett azzal, hogy szerte Európában a médiára nehezedő politikai nyomás növekszik. Emellett a mesterséges intelligencia használata az álhírek terjesztésére, a közvélemény befolyásolására is egyre szorítóbb helyzetet teremt a médiában. Továbbá a médiatulajdonlási átláthatóság hiánya, a független vagy közszolgálati újságírás elégtelen finanszírozása sem hat arrafelé, hogy az újságírás megmaradjon a demokrácia védőbástyájának.

A vitában felmerült, a hírek soha nem voltak könnyebben elérhetők, de ez a gazdagság információ-túlterheltséghez vezet. Így az emberek féligazságokhoz jutnak vagy feketén-fehéren látják az összetett kérdéseket.

A második panelbeszélgetés a korábban említett Aurel Laurenţiu Plosceanu vezetésével az oknyomozó újságírás veszélyes hivatását helyezte középpontjába. Elhangzott, a korrupció, a politikailag érzékeny ügyek, az emberi jogi visszaélések vagy az igazságtalanságok kivizsgálása a legveszélyesebb újságírói feladatok közé tartozik, amely az újságírók szabadságába, megélhetésébe, esetenként az életébe is kerülhet. A vita résztvevői elemezték, hogy milyen védelem szükséges az újságírók számára, hogy megvédjék magukat a fenyegetésektől. Szó volt a tavasszal hatályba lépett Európai médiaszabadságról szóló törvényről és arról, hogyan lehet nagyobb szabadságot és lehetőségeket biztosítson az újságíróknak a hatalmon lévők felelősségre vonásához, vagy szerkesztői döntésekbe történő politikai beavatkozás ellen. 

Ezt követően a résztvevők megtekintették Andrey Gnyot, a Szerbiában őrizetbe vett, ezért a találkozóra eljutni nem tudó fehérorosz újságíró és filmrendező videoüzenetét. Az üzenet kapcsán több oknyomozó újságíró személyes megpróbáltatásainak taglalása folyt, majd a politika és az újságírás viszonyáról cserélt eszmét a résztvevők köre, amely vitába többek között Lukaš Diko, a szlovák Jan Kuciak Nyomozó Központ igazgatója is bekapcsolódott.

Magas sarok, magas politika

Másnap a résztvevők gyakorlati példákat kaptak az új médiaeszközökön eljuttatott üzenetek és általában a kommunikáció gyakorlati megvalósulásaiból. Rieke Smit arról beszélt, hogyan lehet elérni a Z-generációt vagy más néven Tik-Tok generációt, Nina Skočak pedig – aki európai parlamenti jelölt, de maga is tiktokker, influenszer – arról beszélt hogyan tud fiataloknak politikai üzeneteket eljuttatni az új csatornákon. Ninca Skočak extravagáns ruhában és kalapban, magas sarkú cipőben érkezett az eseményre, de mint mondta, a jelszava magas sarok, magas politika – utalva arról, hogy a nőknek is helye van a nagypolitikában. Elmondta, ha videót publikál arról, hogy ruhát vesz az ócskapiacon, akkor ebbe azt az üzenetet is belerejti, hogy ha nem dobjuk ki hetente a ruhatárunkat, és nem új ruhákat vásárolunk, akkor a a fenntartható fejlődés céljait is szolgáljuk.

20241018_092207.jpg [md-600]

Ezt követően a részvevők számára talán alapszintű, de egyáltalán nem haszontalan kurzus következett a kommunikációs tartalomgyártás alapvető tudnivalóiról, Tom Moylan, a Moylan Communications igazgatója előadásában, majd a szociális médiában használatos trükkökről tartott ismertetést Katarzyna Kowalewska, szociális médiamendzser. Az előadások középpontjában az újszerű kommunikációs formák, a fiatalok bevonása, az üzenetek taglalása és a köz figyelmének felkeltése állt.

Végül az EGSZB kommunikációért felelős elnökhelyettese zárszavában a felelős újságírásról, annak életképességéről osztott meg gondolatokat, majd megköszönte az részvevők aktív szerepvállalását és tapasztalatainak megosztását.

k.l.