Továbbfejlesztett tájékoztatási és konzultációs jogok az EÜT-tagoknak

Az EESC székházában lezajlott konferencia fő támogatója a Hans Böckler Alapítvány volt.

A tanácskozás első részében az új Direktíva volt a fő téma. Ez hosszú kaland, mire eredményt érünk el. természetesen a fókuszban továbbra is az információs és a konzultációs jogok bővítése marad. Továbbá, amit a munkavállalói oldal követelt, a munkafeltételek javítása, a hozzáállás, a részvétel a vezetésben minden szinten, közép és felső szinten egyaránt.

Az Európai Üzemi Tanácsok nagyon jó iskolát jelentenek abban, hogy működik a demokrácia a munkahelyeken, és ezzel együtt, hogyan lehet a munkaképességet megőrizni.

Dr. Norbert Kluge beszélt az EWC-k helyzetéről, milyen problémákkal kell szembe nézniük. Áttekintette, hogy először a 2004-es bővítés, majd a 2008-as pénzügyi válság, majd a COVID és a BREXIT okozott problémát.

A jelenlévő résztvevők példákat hoztak arra, kinek mikor segített az Európai Üzemi Tanács. A német képviselő szerint kiváló az információ áramlás, a tárgyalások során fel tudják használni a vezetéssel szemben. Holland kollégák a BREXIT alatt kaptak nagy segítséget, hogy az angol és a skót kollégáikat ne tudják kisemmizni.

Elhangzott, a lengyel elnökség előtt elkezdődött az effektív munka, de nagyon sok fals információ látott napvilágot. Ezeket nem kell figyelembe venni, minden pontot megtárgyal a Bizottság. Az új direktívát 2028-ig kell minden országnak adoptálni, így a tagállamok parlamentjei számára lesz idő arra, hogy a felmerülő problémákat megoldják.

Következő téma az áprilisi EP választás tanulságai voltak, amely választás szükséges volt a stabilizáció fenntartásához. A szocialista frakció szerint nem lehet megkerülni a participációs intézményeket. A liberálisok szerint így is túl sok a szabályozás, ezeket csökkenteni kellene. Dolgozni kell azon, hogy meg legyen a többség a szavazáskor, de ez a munka is eredményes lesz.

Ezt követően különböző nagy cégek képviselői mutatták be, hogy működik náluk az Európai Üzemi Tanács. Érdekes módon, nagyjából hasonló gondokról számoltak be a kollégák, a magyarországi tapasztalataink is hasonlóak.

Egy lengyel kolléga a SAFRAN cég beszámolójánál érdekes kérdést tett fel. A SAFRAN-nál közel 90 ezer ember dolgozik. Kérdése, hogy ebből mennyi a lízingelt munkaerő? Ez mindenhol komoly problémát okoz. Kiderült, hogy a munkavállalók legalább 50%-a bérelt munkaerő. Mivel minden országban más szabályozás vonatkozik rájuk, nem egyszerű ennyi munkavállaló különböző érdekeinek összeegyeztetése.

Végül Bruno Demaitre ismertette az alapítvány új adatbázisát, ahova mindenki be tud jelentkezni, és hasznos információkat tehet magáévá az Európai Üzemi Tanácsok működéséről.

Kanizslai László, munkabizottsági tag