A platform-munkások jogvédelme

Az eseményt Tea Jarc, az ETUC konföderációs titkára nyitotta meg, majd Christina Kampmann (FES) és Andreas Matsas (SEK) köszöntötték a résztvevőket. A felszólalók közös üzenete az volt, hogy a digitális gazdaság gyors változásai ellenére a munkavállalói jogok védelmét európai szinten kell biztosítani.

A direktíva két fő aspektusra épül: a jogviszony vélelmére és az algoritmikus irányításra. Az első azt rögzíti, hogy ha a platform érdemben irányítja a munkavégzést – például meghatározza a díjazást, a munkaidőt vagy a teljesítmény értékelését –, akkor a dolgozó alkalmazottnak minősül, hacsak a platform ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani.

A második a munkavállalók adatainak kezelését szabályozza: előírja, hogy a platformoknak tájékoztatniuk kell a dolgozókat az automatizált megfigyelési és döntéshozó rendszerekről, és biztosítaniuk kell az emberi ellenőrzést a jelentős döntések felett. Ezeken felül a direktíva rögzíti, hogy az alkalmazotti státuszt hogyan kell megállapítani ahhoz, hogy az algoritmikus irányítás átláthatósága biztosított legyen Európai Uniós szinten.

Jelenleg számos ország már elébe ment a PWD bevezetésének, Belgium, Finnország, Németország és Spanyolország. Németországban a cégek próbálkoznak a magyar helyzethez hasonlóan a flotta alapú rendszert bevezetni, ezért ott is nagyszabású demonstrációkat szerveztek a közelmúltban.

A munkáltatók nyomást gyakorolnak a munkavállalókra, és trükkös módszerekhez folyamodnak. Ausztriában például az történt, hogy a cégek felmondtak az alkalmazottaknak, majd kihasználva a helyzetüket, egy másik cégen keresztül, egyéni vállalkozókként kötöttek velük partnerszerződést.

GDPR workshop

A második nap már a gyakorlati kérdésekre, a platform-gazdaságban alkalmazható bevett gyakorlatokra és a jövőbeli irányokra koncentrált. 3-3 workshopon való részvételre volt lehetőség – mivel ketten mentünk, ki-ki a saját területéhez legjobban passzoló workshopokat választotta. Jómagam az adatok védelmével kapcsolatos GDPR-al foglalkozásra mentem, melynek célja az adatvédelmi rendelet bemutatása, annak gyakorlati felhasználása a dolgozók jogainak védelmében, a szakszervezeti munka támogatásában volt.

Két dolgot emelnék ki; az egyik, a kétféle adatkérelem, a 15-s és a 20-as cikkely alapján. Az 15-s az emberi olvasásra alkalmas formátumban történő adatigénylésre vonatkozik, melynek célja, hogy a munkavállaló megismerhesse, milyen személyes adatokat kezel róla a munkáltató.

Fontos kiemelnem, bármilyen adat, amely adott személy azonosítására szolgál, vele kapcsolatban hozható, lekérhető a GDPR segítségével. Így akár a visszaélésekre is fény derülhet – például mondvacsinált okú szerződésbontás esetén, hiszen a felbontás okát tárolni kell az egyénnel kapcsolatban, és ez lekérhető.

Ezzel szemben a 20-as cikkely szerinti adatigénylés az adathordozhatóság jogát biztosítja, vagyis azt, hogy az érintett az adatait géppel olvasható formátumban is megkaphatja, és azokat más rendszerben – például szakszervezeti elemzés céljából – is felhasználhassa a GDPR előírásait betartva.

A másik lényeges dolog az adatok vizuális ábrázolására vonatkozott. A GDPoweR projekt hozzáférést biztosít egy nyílt forráskódú, szabadon felhasználható programhoz – ezzel az a munkavállalóktól származó adatok átültethetők diagrammokba, ábrákba. Ez lehetőséget ad arra, hogy szakszervezetként a begyűjtött adatokat látható, közérthető formában mutassuk be – grafikonokon, interaktív felületeken keresztül –, ezáltal feltárva a lehetséges jogsértéseket, visszaéléseket.

Bevándorlókkal foglalkozó workshop

Ezzel párhuzamosan kollégám a bevándorlókkal foglalkozó workshopról a következő gondolatokkal tért vissza:

Számos európai országban megfigyelhető, hogy a különböző szektorokban egyre nagyobb számban jelennek meg külföldi munkavállalók. Az olasz kolléga beszámolója szerint a cégek sok esetben kihasználják ezt a helyzetet: a vendégmunkások nagy számát felhasználva korlátozzák a többi dolgozó jogait, és visszaélnek az új munkaerő kiszolgáltatottságával. A platformalapú és ideiglenes foglalkoztatási formák különösen kedveznek ennek a visszaélésnek, mivel a munkavállalók közötti szolidaritás gyenge, a jogi védelem pedig nehezen elérhető. Ez a dinamika nemcsak az érintett munkavállalókat, hanem a teljes munkaerőpiac stabilitását is veszélyezteti.

A szakszervezeti tapasztalatok alapján ezért megkerülhetetlenné vált a vendégmunkások bevonása és oktatása. Az újonnan érkezők sokszor nem ismerik a helyi munkajogi szabályokat, a kollektív érdekérvényesítés eszközeit, vagy akár a szakszervezetek létezését sem. A helyzet kezelése többnyelvű, kulturálisan érzékeny tájékoztatást és aktív közösségépítést igényel, hogy a vendégmunkások ne a rendszer peremén, hanem annak részeseiként működhessenek. Ha ez elmarad, a munkáltatók továbbra is kihasználhatják a megosztottságot, és a dolgozók közötti bizalmatlanságot saját előnyükre fordíthatják.

A vendégmunkások integrálása a szakszervezeti folyamatokba nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai kérdés is. Ha a különböző hátterű munkavállalók közösen szerveződnek, azzal erősödik a kollektív fellépés és csökken a munkáltatók lehetősége az "oszd meg és uralkodj" alkalmazására. Az olasz példa is azt mutatja, hogy a tudatosan bevont és támogatott külföldi munkavállalók képesek a közösségek aktív tagjává válni – így nemcsak önmagukat, hanem a teljes dolgozói társadalmat is védettebbé és egységesebbé teszik.

FairWork workshop

A következő műhelymunka a FairWork szervezet által tartott workshop volt, amely két részből állt: először bemutatták a szervezet célját, vagyis a platform-gazdaság munkafeltételeinek javítását az általuk megalkotott öt méltányossági elv mentén (tisztességes bér, feltételek, szerződések, irányítás, képviselet). Ezt követően a platformok képviselői reagáltak a FairWork értékelési szempontjaira, megosztva saját tapasztalataikat és kihívásaikat, ami jól érzékeltette, milyen nehéz a tisztességes munkavégzés elveit a digitális gazdaságban érvényre juttatni. Miközben a résztvevők sorra mutatták be saját helyzetüket, világossá vált, hogy sokan már konkrét jogszabályokat dolgoztak ki, aktív egyeztetéseket folytatnak a kormányzattal, vagy kísérleti projekteket indítottak a platform-munkások védelmére.

Ezzel szemben mi még csak az út elején járunk. Szembesülve a feladat súlyával megrémített annak nagysága: mennyi intézményi, jogi és szervezeti munka szükséges ahhoz, hogy valóban érdemi változás szülessen, mennyi munka várja a szakszervezetet!

Felszólalásomra Tea Jarc emlékeztetett, hogy a fejlődés nem azonnali, és minden ország a saját tempójában halad – a lényeg a jó irány és az együttműködés. De nem csak Tea segített – szinte minden egyes szakszervezeti képviselő, aki részt vett a workshopon tippeket, trükköket adott és pár kedves szóval biztatott. Megosztották a saját fejlődésük tapasztalatait, a nehézségeket amellyel szembenéztek – ez segített látni, hogy minden ország a saját küzdelmeit vívja. Amit eredményként láttam, az valójában évek munkájának és kitartásának gyümölcse. Megmutatta, hogy nézhetem a különbségeket egy másik perspektívából: nem lemaradásról van szó, hanem eltérő utakról, amelyek mind ugyanabba az irányba vezetnek.

Külföldi kúriai döntések

A kollégám második workshopja a kúriai döntések nemzetközi helyzetét vizsgálta, ahol kiemelt szerepe volt a magyar példának is. Amíg a legtöbb országban – például Finnországban és Belgiumban – legfelsőbb bíróságok a platform-munkát végzőket munkavállalóknak minősítették, ezzel helyreállították az alapvető munkavállalói jogokat és javították a garantált bérminimum elérhetőségét, addig Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történt. A Kúria egy korábbi per során a kötött munkavégzés hiányára hivatkozva vállalkozóknak minősítette a platform-munkásokat, ami jelentősen gyengítette jogi védelmüket és kiszolgáltatottabbá tette őket.

A workshop során részletes beszámolót kaptunk a finn és a belga kollégáktól arról, hogyan segítették ezek a bírósági döntések a platform-munkások jogainak megerősítését és a szektor tisztulását. Ezzel szemben mi a hazai helyzet romlásáról tudtunk beszámolni: nőtt a futárok kiszolgáltatottsága, és a munkavállalói jogok védelme tovább gyengült, amire több demonstrációval is próbáljuk felhívni a figyelmet.

Összességében világossá vált, hogy a platform-munka jogi megítélése és a munkavállalói jogok érvényesítése országonként jelentős eltéréseket mutat. Míg a finn és a belga gyakorlat előremutató példát kínál, a hazai helyzet rávilágít a szakszervezeti és érdekképviseleti munka kiemelt fontosságára – különösen azok számára, akik ebben az új, digitális munkavégzési formában keresnek megélhetést.

Gyenes Zsolt Márk (Tóth Gergely Pál )

Közép-Magyarországi Liga Szakszervezetek Futárok Ligája szervezete