Hatékony szociális párbeszédet vár el az EU

Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a tagállamok értékelési rendszerét másfél évtizede hozta létre az Európai Tanács. Az Európai Szemeszter-nek nevezett többkörös értékelés a költségvetési és a gazdaságpolitikák uniós koordinálására szolgál. Az értékelés során a tagállamok önkéntesen elmondják, milyen intézkedéseket tettek az EU által meghatározott témákban, majd a tagállamok jelentéseit az EU értékeli. Végül egy ajánlást fogalmaz meg arról, hogyan látja, miben kell még továbblépni a tagállamnak.  

A gazdaságpolitikai koordináció az alábbi területekre irányul: a strukturális reformokra, a költségvetési politikákra, és az államháztartás fenntarthatóságának biztosítására, szociális politikára. A szemeszter abból a felismerésből alakult ki, hogy a nemzeti költségvetési, növekedési és foglalkoztatási politikákat össze kell szorosan hangolni. Ebben a folyamatban a szociális párbeszédet kulcsfontosságúnak állítja be a dokumentum.

A nyár elején megjelent, és az előző évet értékelő dokumentumban (A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország gazdaság-, szociális, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról. Brüsszel, 2026.6.3. COM(2026) 217) a Bizottság értékelte, hogy Magyarország milyen eredményeket ért el a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, a foglalkoztatásra, a készségekre, valamint a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérésében.

A dokumentum bevezetőjében felsorolja, melyek azok a területek, ahol tenni kell valamit. „Magyarország számos kihívással néz szembe az üzleti környezet, a jogszabályok minősége, a közbeszerzés, a korrupcióellenes keret, a forráshoz jutás, az innováció, az adózás, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a villamosenergia-hálózat kiegyensúlyozása, a vízgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a készségszintek és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja, a szociális ellátás, a szociális párbeszéd, az egészségügy és a lakhatás terén.”

Továbbá megállapítja: „,A szociális párbeszéd hatékonysága és a szociális partnerek szakpolitikai döntéshozatalba való bevonása továbbra is korlátozott, különösen a közszférában. Jogi keret szabályozza a magánszektor háromoldalú fórumát, amely részt vesz a minimálbér meghatározásában, és néhány kulcsfontosságú témára munkacsoportokat hozott létre. Mindazonáltal javítani lehetne a munkamódszereinek és eredményeinek átláthatóságát, és azokat fel kellene használni a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti hatékony együttműködéshez. A kollektív tárgyalások általi lefedettség és a szakszervezeti sűrűség a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az egészségügyben és a közigazgatásban tilos kollektív tárgyalásokat folytatni, a közszférában dolgozó egyes munkavállalók esetében pedig – a jogállásukban a közelmúltban bekövetkezett változások miatt – korlátozottak a kollektív tárgyalások.”

Az EU ajánlásai

Végül a dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg, ezek általában 5-6 pontból állnak. A szociális partnerekkel kapcsolatosan ajánlás a következő: 

„További kapacitásépítési támogatásra van szükség a szociális partnerek számára, valamint a szociális párbeszéd hatékonyabbá tétele érdekében meg kell reformálni a munkajogot, és intézkedéseket kell hozni a közszférabeli munkavállalók jogainak támogatására.”

Végül megemlíti, hogy (Magyarország) „Javítsa a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, különösen azáltal, hogy továbbképzési és átképzési lehetőségeket nyújt a hátrányos helyzetű csoportok számára, és biztosítsa a hatékony szociális párbeszédet.”

kl.