A szakszervezetek közös fellépése munkavállalói és szakszervezeti jogok megerősítésért

Javaslatok a munkavállalói szervezkedési szabadság és a szakszervezeti jogok fejlesztése kérdéskörében

Helyzetértékelés

A szakszervezeti konföderációk a helyzetértékelésükben megállapították, hogy Magyarország elmulasztotta a 2025. decemberi határidőt, hogy – a 2022/2041 EU irányelv szerinti – cselekvési tervet készítsen a kollektív szerződéses lefedettség emeléséről. Sajnos, a magyar kollektív szerződéses lefedettség az uniós küszöbérték negyede körül mozog, és folyamatosan csökken. Az ágazati szint lényegében inaktív, mindössze egyetlen ágazatban van kiterjesztett kollektív szerződés. A konföderációk megállapítják, a hatályos munka törvénykönyve egyoldalúan piacpárti, gyengíti a szakszervezeteket, és az egyéni megállapodásoknak meg az egyoldalú munkáltatói döntéseknek kedvez. Mindez negatívan hat a bérekre, a munkabiztonságra és a közszolgáltatásokra. A konföderációk ezért több területen javasolnak fejlesztést, hogy a kollektív szerződéssel rendelkező munkahelyek száma növekedjen.

Az egyik ilyen javaslat szerint naprakész, megbízható nyilvántartási rendszer (MKIR) és rendszeres KSH-adatközlés, valamint a témában éves kormányzati jelentés készítése szükséges. A másik javaslat a jogintézmények átalakítása, például az úgynevezett normatív üzemi megállapodás kivezetése a Munka törvénykönyvéből.  

A szakszervezetek szeretnék, ha a szűkebb hatályú kollektív szerződések nem térhetnének el a munkavállaló hátrányára a tágabb hatályúaktól, és egyértelműbbek lennének a kollektív szerződéskötési és reprezentativitási szabályai. Továbbá bizonyos kérdéseket (pl. pótlékok, rendkívüli munkaidő emelése, munkaidőkeret, pihenőidők) a munkáltatói egyoldalú döntések és egyéni megállapodások helyett kollektív szerződéses hatáskörbe látnának szívesen, a közszférában pedig részletes, többszintű vagy centralizált kollektív alkurendszert alakítanának ki, például a közszolgáltatások, a közigazgatás, a rendvédelem és az igazságszolgáltatás területén.

Az ágazati kollektív szerződések fejlesztése

A közös javaslatukban a konföderációk kérik, bizonyos munkajogi kérdésekben csak ágazati megállapodás térhessen el a jogszabályoktól, továbbá szeretnék újrastrukturálni az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) rendszerét, növelni a kollektív szerződések ágazati kiterjesztésének lehetőségeit, és szeretnék bevezetni az állami támogatások és közbeszerzések szociális kötöttségét, vagyis, hogy a támogatások megítélésénél legyen előny vagy feltétel a kollektív szerződés megléte.

A szakszervezeti jogok megerősítése

A konföderációk hangsúlyozzák: szükséges a szakszervezetek törvényi helyzetének megerősítése, kapacitásainak bővítése, valamint a szervezkedés alapjogának hatékony védelme. Ennek érdekében például a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosítani kell a termelőüzembe történő belépési jogot, a szervezési lehetőséget, a hirdetmények közzétételét, a helyiséghasználatot, a tagdíjelvonás és munkaidő-kedvezményhez való jogot illetve a képzési távollétet és az információhoz való jogot.

Szükséges a gyorsabb (15 napos) bírósági nyilvántartási eljárás, átlátható taglétszám-igazolás, valamint a munkaügyi ellenőrzések visszaállítása és jogsértés esetén szankciók (bírság, állami támogatásokból/közbeszerzésből való kizárás) alkalmazása. Továbbá felvetik, hogy a szervezkedés szabadsága megsértését büntetőjoggal kellene szankcionálni.  

A sztrájkszabályozás átalakítása

A szakszervezeti konföderációk meg kívánják erősíteni a sztrájkjogot úgy is, hogy azt  kiterjesztenék a rendvédelmi és a honvédelmi alkalmazottakra is. Továbbá valódi kollektív tárgyalási jogot követelnek a közszolgálatban. Szükségesnek látják a „még elégséges szolgáltatás” körének jogszabályi rögzítését (esetleg arbitráció útján történő megállapítását) a jelenlegi bírósági út helyett.

Lehessen – sérelemdíj címen – a munkáltatót is szankcionálni az együttműködési kötelezettség megszegése esetén.

A konföderációk a sztrájkmegállapodást kollektív szerződésként ismertetnék el, valamint a békekötelem előírását a jelenlegi törvényi kötelezettség helyett a kollektív szerződésesben szabályoznák.

*

Javaslatok a bértranszparencia-irányelv hazai jogrendbe történő átültetéséhez

A bértranszparenciát elősegítő 2023/970 irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba. A magyarországi implementáció késik, ezért a szakszervezetek sürgetik, hogy az jogharmonizációs teendőkkel sürgősen foglalkozzon a minisztérium. Annál is inkább, mert Magyarországon 16,9%-ot elérő a nemek közötti bérszakadék, amely a 11%-os uniós átlaghoz képest kifejezetten magasnak számít!

A szakszervezetek szeretnék, hogy az irányelv ne csak a 250 fő feletti munkavállalót foglalkoztató munkáltatók számára legyen kötelező, a kormány az állásra pályázókra vonatkozóan új szabályozást alakítson ki, a bérekre vonatkozó titoktartási hozzáállás változzon meg, és szükséges a jogos gazdasági érdek korlátozó szabályozásának felülvizsgálata is.

A szakszervezetek felhívták a figyelmet, hogy az „egyenlő értékű munka” fogalma egyelőre nem világos, valamint hogy szükséges a nemi szempontból semleges munkakör-értékelési és besorolási rendszerek létrehozása. Ezen túl felül kell vizsgálni a munkaköri besorolások rendszerét. Az irányelv által előírt feladatok teljesítéséhez szükséges egy kollektív tárgyalási eljárásrendet is kialakítani akár országos és ágazati szintű tárgyalások lehetővé tételére, azon belül pedig a béregyenlőtlenség értékelésére is.

Az irányelvvel összhangban a szakszervezetek számára megfelelő jogi eszközöket kell biztosítani az egyenlő díjazás elvének érvényesítéséhez és az esetleges jogsértések esetén történő bírósági és hatósági fellépéshez.

A leveleket az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma írta alá.