Kormányzati pökhendiség az OÉT-en

A napirendi pontok között első helyen szerepelt a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, másodikon a kis- és középvállalkozások 2007 és 2013 közötti fejlesztési stratégiája és harmadik helyen a nemzeti lisszaboni akcióprogram végrehajtásáról készült jelentés.

A munkavállalói oldal kérésére az első napirendi pontba bekerült az adójogszabályok változásainak megtárgyalása is, mivel azok közvetlenül befolyásolják a bérek alakulását.

Negyedik napirendi pontként a munkavállalói oldal mindenképp szerette volna elkezdeni a bérajánlásról szóló vitát, de ezt a munkaadói oldal elutasította, arra hivatkozva, hogy ez még korai volna. A kabinet - az idén meglehetősen korán - megküldött javaslata alapján kész a tárgyalásokra, de mivel a napirendben ez most nem szerepelt, nem készültek, így a következő hétre tolódott a téma.

Napirend előtt a munkavállalói oldal részéről Borsik János kétszer szólalt fel. Először hangsúlyosan felszólította a Kormányt, hogy a korkedvezményes nyugdíjról szóló törvénymódosítását ne terjessze be az Országgyűlés elé jelen formájában. Mint ismeretes, a korkedvezményes nyugdíjak kérdése hosszú évek óta rendezetlen. Így fordulhat elő például, hogy míg kikerülni lehet a kedvezményes rendszerből, addig bekerülni nem. Így a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak köre évről évre csak csökken.

A Kormány oldal válaszában arról tájékoztatott, hogy végül ebben a formájában nem nyújtották be a javaslatot, hanem egyes részeit az adótörvény csomagba átemelték, amit november 15-én fog tárgyalni a Parlament, így az OÉT-nak módjában áll még megvitatni azt.

Borsik János kiemelte, a téma sokkal fontosabb annál, mintsem hogy az adócsomag részeként beszéljünk róla, mindenképp szükséges volna önálló napirendi pontnak felvenni.

Második napirend előtti felszólalásában aggodalmát fejezte ki a regionális vízművek privatizációja végett, mely lépést nemcsak a munkavállalói oldal tartja elhibázott lépésnek, de egyes vízművek igazgatói is. A kabinet képviseletében Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában tagadta, hogy a privatizáció elkezdődött volna, kiemelve, hogy országszerte összesen csak öt vízmű van állami tulajdonban. Nem tagadta azonban, hogy bizonyos mértékű áremelés várható jövőre, melyek a fenntarthatóságot szolgáló bővítésekből adódnak, de azt EU támogatások bevonásával mérséklik.

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat ismertetése során Tátrai kiemelte, hogy 2008 még konszolidációs év, és habár további megvonásokra nincs szükség, a költségvetésnek nagyon szigorúnak kell maradnia. Ennek eredményeként a gazdasági növekedés várhatóan eléri az Európa Uniós átlag feletti 2,8 %-ot, az infláció 7,5-ről 4,5 %-ra, a költségvetési hiány a GDP 1,4 %-ára csökken. Megszűnik a maradványképzési kényszer a közszférában és a reálbérek, ha nem is nőnek, de tartják az idei szintet. Jelentős adóváltozások nem várhatóak, a Kormány jelenlegi álláspontja szerint 2009. január 1-jétől lép életbe egy átfogó adóreform.

Pataky Péter, a munkavállalói oldal soros elnöke a következő észrevételeket tette a javaslattal kapcsolatban:

- A költségvetésben nem található nyoma az egészségügyi reformnak, pedig várhatóan a bevételi oldalon komoly befolyó összegnek kellene megjelennie.

- A kisadók összevonása nemcsak nem ésszerű, de nem is egyszerűsíti sem a munkaadók, sem a munkavállalók problémáit, ráadásul további aggályokat vet fel. Így pl. a TB járulék egyszámlás befizetése sem javasolt, mert már most is nehezen követhető, elszámoltatható.

- A foglalkoztatás területén különösen érthetetlen a munkaerőpiaci alapból történő nagy összegű elvonás.

A munkaadói oldal felhívta a figyelmet arra, hogy habár újabb megszorításokra nincs szükség, a tavalyi terhek továbbra is maradnak. Hiányolta annak írásba foglalását, hogy tulajdonképpen meddig is tart a konvergencia program, illetve az általa generált megszorító intézkedések. Ennek tisztázásra szorgalmazta egy megállapodás megkötését erre vonatkozóan. Javaslatában az államháztartási hiány 0,3 %-os szintjének eléréséhez kötötte a konvergencia program befejezését. Különös derültséget keltett Pataky Péter hasonlatának tovább értelmezése, mely szerint az adóösszevonás - melyek az adózás megkönnyítését, egyszerűbbé tételét tűzték ki célul - nem csak hogy a túlbuzgó úttörő és a zebrán átkelni nem akaró vak ember történetével egyenértékű, de a munkaadó oldal szerint itt az úttörőt megtestesítő Kormány, miközben átkíséri a zebrán a munkavállalókat jelképező vak bácsit, még jó mélyen bele is túr annak zsebébe. Az „egyszerűsített” adózás ugyanis több adminisztrációval és több befizetéssel jár, továbbá jellemzően a legkisebb vállalkozásokat sújtja a legerősebben. Épp ezért mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal a javaslat visszavonását kéri.

A Kormány válaszában emlékeztetett arra, hogy a költségvetés a konvergencia programnak való megfelelés érdekében alakult így. Elmondta, hogy az esetlegesen várható többlet bevételeket a növekedés gyorsulására lehet fordítani és hogy a kiadás növekedését kizárólag a nyugdíjak és az EU társfinanszírozott projektek támogatásának reálnövekedése okozza. Az egészségügyi reform azért nem szerepel a költségvetésben, mert jogszabályú szintű döntés még nem született, így pénzügyileg nem is tervezhető. A munkaerőpiaci alapból történő elvonásokra magyarázatul elmondta, hogy kevés az aktív eszközökre a pénz, illetve sok eddigi célt 2008-tól Uniós társfinanszírozásból fedeznek. Emlékeztetett, hogy a közel 60 milliárd forintos elvonás két ’90-es évek eleji döntésnek a következménye.

Az adóösszevonások terén a minisztérium államtitkára végül nem akart engedni és meglehetősen pikírten úgy fogalmazott, hogy a kormány döntése meghozatalakor ismerte az oldalak véleményét - és így döntött. Legvégül pedig kijelentette, hogy a reálkeresetek növekedésére nem látnak költségvetési forrást.

A második napirendi pontban a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájáról, a munkaadói és a munkavállalói oldal is megállapította, hogy egy jól kidolgozott anyag, apróbb hiányokkal. Így pl. nem derül ki belőle, hogy mi a foglalkoztatottság jövője, melyek az eszközei és hogy várhatóan nő vagy csökken a következő hat évben. A munkavállalói oldal számára különösen fájó, hogy a szakképzés kérdéseivel sem foglalkozik érdemben az anyag.

A Kormány megköszönve a pozitív kritikát elmondta, hogy a foglalkoztatás és a termelékenység szorosan összefügg, így az ő elképzelésük szerint, amikor a termelékenység növeléséről írtak, egyben a foglalkoztatottság növelését is értették ezen.

A harmadik napirendi pontban a nemzeti lisszaboni akcióprogram végrehajtásáról készült jelentés kapcsán a fő kritika az volt, hogy talán kicsit túl optimista és egy végrehajtásról készült jelentéshez képest túl sok benne a jövőidő. A LIGA Szakszervezetek kiemelten fontos problémának tartja, hogy a jelentés nem foglalkozik az állami korrupcióval, a közbeszerzési pályázatok tisztaságával és a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok problémájával.

A napirendek megtárgyalása után az OÉT visszatért a napirendek előtt elhangzott munkavállalói oldali javaslatokra, hogy az egyes adótörvények módosításáról és a bérekről mielőbb kezdődjön meg az érdemi vita. Bár kissé emelt hangon kellett kihangsúlyozni a szakszervezetek elszántságát e kérdésekben, a Kormány végül - ha nem is egyezett bele -, de nem is zárkózott el az adótörvények és esetlegesen, valamilyen formában a korkedvezményes nyugdíjakról szóló vitától.

Az OÉT következő ülését október 12-én tartja, ahol a mai bemelegítés után végre konkrét elképzeléseikkel feszülhetnek egymásnak az oldalak.

Az ülésen még elhangzott, hogy a kormány egy rendkívüli OÉT keretében szeretné tárgyalni az egészségügyi reformtervezetét, várhatóan október 15-én, illetve hogy az OECD főtitkára novemberben közepén találkozóra hívta a szociális partnereket. További újítás, hogy idén a Nemzeti Bank elnöke is várhatóan tiszteletét teszi az OÉT-en, egy a tárgyalások menetétől függően alkalmas napon.

LIGA Szakszervezetek