Nyugdíj 2010

„1/a”

2010. január elsejétől a 2010. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjak emelésének mértéke a tervezett inflációnak megfelelően egységesen történik. 4,1 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor, minden érintetnél. ( 2,657 ezer nyugdíjast érint )

Járadékok emelkedése:

 - Aki sajátjogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 4,1%-al emelkedik.


„1/b”

A 2010. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege 2010. január 1-jétől nem emelkedik!


Ennek megfelelően 2010. január 1-jétől:

 „2”

NYUGDÍJKORREKCIÓS PROGRAM

a)    Az 1988 - 1990 között nyugdíjazottak emelése: + 2 százalékos emelés, ami 320 ezer főt érint.
b)    Az 1992 - 1995 között nyugdíjazottak emelése: + 4 százalékos emelés, ami 490 ezer főt érint.
c)    Az 1997 - 1998 között nyugdíjazottak emelése: + 4 százalékos emelés, ami 160 ezer főt érint.

„3”
Méltányosság:

Méltányossági alapon továbbra is lehet nyugdíjemelést, egyszeri segélyt kérelmezni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, illetve hozzátartozói nyugdíjellátásban részesülők esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.
Meghatározott feltételek megléte esetén a kérelem teljesíthető.
A pénzügyi fedezetet a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi fedezete tartalmazza.
A nehéz helyzetre való tekintettel a Kormány 2009. augusztusában a méltányossági nyugdíjemelésre fordítható keretet 500 millió forinttal bővítette.
A legnehezebb helyzetben lévő kisnyugdíjasok számára a kríziskezelő program támogatási mértékével azonos egyszeri, méltányossági segélyt biztosít a Kormány.
a)    Méltányosság: A jogosultsági határok módosultak. A kormány a méltányossági nyugdíjemelés határösszegét 65 000 forintra, a különös méltánylást érdemlő esetekben 75 000 forintra emelte.
b)    Segély: Az egyszeri segély összege 15 000 forintra emelkedett, ez a minimum, a maximálisan fizethető segély az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező 28 500 forint.
c)    Különös méltánylást érdemlő esetekben háromszorosa is lehet a fizethető segély.

„4”
Nyugdíj -GYED és GYES- melletti munkavállalás:
A foglalkoztatottakat érintő és az egyes ellátások melletti kereső tevékenység korlátozására vonatkozó szabályok 2010. január elsejétől:


a)    A nyugdíjkorhatárt el nem ért öregségi nyugdíjasok, akik 2008. január 1-je előtt nyugdíjasokká váltak, azokat semmilyen korlátozás sem érinti.
b)    A nyugdíjkorhatárt el nem ért öregségi nyugdíjasok, akik 2007. december 31-ét követően váltak nyugdíjassá (Tny.Tv.83/B. §), azoknak a -nyugdíjjárulékot képező- jövedelme éves szinten a minimálbér 18-szorosát érheti el. Amennyiben ezt túllépi valaki, akkor a nyugellátása az adott évben szünetel, illetve ha erre decemberben kerül sor, akkor az érintettnek a december havi nyugdíját vissza kell fizetnie.
c)    A rokkantsági nyugdíjasnak, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak (Tny.Tv. 36/D §, ill. 36/G. §) a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladhatja meg:
 - a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
 - a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét
 - A mennyiben ezt túllépi, akkor megszűnik a nyugdíjjogosultsága. Nem szűnik meg, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik
d)    Rehabilitációs járadékban részesülő (2007. évi LXXXIV.tv. 13. §) hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés (ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Amennyiben ezt az összeget az érintett jövedelme túllépi, akkor meg kell szüntetni az ellátást.
e)    Átmeneti járadék és rendszeres szociális járadékban részesülő (387/2007. (XII. 23.) kormányrendelet 17. §) hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 százalékát.
f)    GYED-ben részesülő (Eb.tv. 42/A. §) kereső tevékenységet nem folytathat.
g)    GYES-ben részesülő (Cst. 21., 21/A. §) a gyermek egyéves koráig - kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenység GYES mellett nem folytatható.
h)    A gyermek egyéves kora után a keresőtevékenység időkorlátozás nélkül folytatható, kivéve a GYES-ben részesülő nagyszülőt. A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatásban, /GYET/ (Cst. 24. §) részesülő személy, kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

„5”
0,5 %-os nyugdíj növelés:

A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató személy a foglakoztatás 365 napja után kérheti a havi átlagkereset 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelést.
A növelést az általa fizetett nyugdíjjárulék alapjából számított havi átlagos keresete alapján kell megállapítani.
A nyugdíjnövelés beépül a nyugdíj összegébe, a későbbi nyugdíjemelést már az így növelt összegre kell végrehajtani.
A nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.
A kérelemhez a gyorsabb ügyintézés érdekében célszerű csatolni az igazolást arról, hogy a foglalkoztatás mettől meddig állt fenn és mennyi volt a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem.

„6”
A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése:

A nyugdíjak vásárló értékének megőrzését szem előtt tartva, sávosan eltérő arányban lehet figyelembe venni a nettó keresetkiáramlás növekedését és az árak emelkedését, mégpedig a gazdasági növekedést és az árak emelkedését, mégpedig a gazdasági növekedés tervezett mértékétől függően.
a)    3 százaléknál kisebb GDP növekedés alatt: árkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
b)    3 - 4 százalékos GDP növekedés esetén: 80 százalékban ár, 20 százalékban bérkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
c)    4 - 5 százalékos GDP növekedés esetén: 60 százalékban ár, 40 százalékban bérkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
d)    5 százalék feletti GDP növekedés esetén: svájci indexálás (50 százalékban ár, 50 százalékban bérkövető) alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél.

„7”
Nyugdíjprémium:

Bevezetésre kerül a nyugdíjprémium, ezáltal a nyugdíjasok számára lehetővé válik, hogy részesüljenek a gazdaság bővüléséből.
A nyugdíjprémium akkor fizethető, ha a GDP várható mértéke:
a)    3,5% - 4,5% között van, akkor 1 heti nyugdíj-kiegészítés jár év végén,
b)    4,5% - 5,5% között van, akkor 2 heti nyugdíj-kiegészítés jár év végén,
c)    5,5% - 6,5% között van, akkor 3 heti nyugdíj-kiegészítés jár év végén,
d)    6,5 százalék felett: 4heti nyugdíj-kiegészítés jár év végén.


„8”
Korengedményes nyugdíjról:

A kormány 283/2009. (XII. 11.) Kormány rendelete a korengedményes nyugdíj intézményét további egy évre, 2010. december végéig meghosszabbította.

A 2009. december 14-én hatályba lépett rendelete rögzíti, hogy korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha:
 - a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31.-ig betölti, illetve megszerzi,
 - a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá
 - a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31.-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A rendelet az 1953-ban születettek részére is lehetőséget biztosít a korengedményes nyugdíjazásra.
Az 1953-ban születettek esetében a munkáltató és a munkavállaló 2010-ben megállapodhatnak a munkavállaló korengedményes nyugdíjazásában:
 - az 1953-ban született nő esetében feltétel a betöltött 57. év és 37 év az igazolt szolgálati idő,
 - az 1953-ban született férfi esetében feltétel a betöltött 57. év és legalább 37 év szolgálati idő, ebben az esetben a korengedményes nyugdíjat a munkavállaló 61. életévének eléréséig kell megfizetni. Amennyiben rendelkezik 42 év szolgálati idővel, a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség az érintett 60. életévéig áll fenn.

Az 1952-ben születettekre vonatkozóan a feltétel változatlan. Nekik a betöltött 57. év és legalább 37 év szolgálati idő a feltétel.

Ha a korengedményes nyugdíjazásra való megállapodást a munkáltató és a munkavállaló 2010. január 31.-ig megköti és legkésőbb 2010. február 15.-ig eljuttatják a nyugdíjbiztosító felé, akkor a regionális munkaügyi központ bevonása elkerülhető!
Ezzel a megfeleléssel, kérhető 2010 végéig bármikor a korengedményes nyugdíj.

Ha a megállapodás nem jut be 2010. február 15.-ig a nyugdíjbiztosítóhoz, akkor a megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak be kell jelenteni!


LIGA Nyugdíjas Tagozat
Elnöksége