Gaskó István levele Mosonyi György vezérigazgató részére

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény meghatározza azokat a korlátokat, amelyek közt a sztrájkjog gyakorolható, így azt is, mely esetekben minősül a sztrájk gyakorlása jogellenesnek.
A munkavállalókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájk joga. Álláspontunk szerint a gazdasági és szociális érdek fogalma nem értelmezhető szűken, abba gazdaság- és szociálpolitikai kérdések is beletartozhatnak, ezt sem a sztrájktörvény, sem az Alkotmány nem zárja ki.

A sztrájk mint munkabeszüntetés nyilvánvalóan az egyes munkáltatóknál valósítható meg. Azonban sem a sztrájktörvény, sem annak indokolása nem utal arra, hogy a sztrájk kizárólag munkáltatóval szemben lenne folytatható. Az általános, országos vagy ágazati sztrájkok során természetszerű, hogy a sztrájkkövetelések teljesítése a munkáltatóktól független. Erre utal a sztrájktörvény 2. § (2) bekezdése is, mely szerint, ha a sztrájkkövetelésben érintett munkáltatók nem határozhatók meg, a kormány jelöli ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Erre utal továbbá az EBH 2005.1253. sz. Legfelsőbb Bírósági elvi határozat is, mely szintén elismeri az országosan meghirdetett ágazati sztrájk, és az annak keretébe tartozó rész-sztrájkok jogszerűségét.

A jogalkotó nem pusztán a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekek biztosítására teszi lehetővé a sztrájkjog gyakorlását, így önmagában az, hogy a sztrájkkövetelés teljesítése a kormány hatáskörébe tartozik, nem teszi a sztrájkot vagy annak célját alkotmányellenessé, és nem jelenti azt sem, hogy a sztrájk politikai jellegű lenne.

A meghirdetett sztrájk követeléseinek tárgyában a LIGA Szakszervezetek és a  Kormány képviselője folytatja le az egyeztető tárgyalásokat. Azonban, ha valamely szakszervezet bejelenti csatlakozási szándékát, a sztrájktörvény által előírt együttműködési kötelezettség keretében egyeztető tárgyalásokat kell folytatnia a munkáltatóval az élet-, és vagyonbiztonság kérdésében, illetve a közszolgáltatásokat ellátó munkáltatóknál egyeztető tárgyalást kell kezdeményeznie a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozóan. Az egyeztető eljárásnak azonban nem kell kiterjednie a sztrájkkövetelések bejelentésére és tárgyalására.

Bízom abban, hogy levelemmel sikerült tisztázni a sztrájk körül kialakult félreértést. A munkabeszüntetésnek nem az a célja, hogy egyes munkáltatóknak aránytalan sérelmeket okozzon, és egyetértünk azzal, hogy a csatlakozó szakszervezeteknek és munkavállalóknak messzemenőkig figyelembe kell venniük a munkáltatóknál érvényben levő biztonsági előírásokat, illetve, hogy biztosítani kell a személy- és vagyonvédelmet.