Parlamenti bizottság tárgyalta a LIGA május elsejei petícióját
Mint ahogy azt már jeleztük, nem volt hiábavaló a május elsejei demonstrációnk. Több jel utal arra, hogy a kormányzat is felismerte ennek a kérdésnek a jelentőségét. Ennek a folyamatnak a sorába illeszthető, hogy 2007-12-10-én a parlament szakbizottsága tárgyalt a fekete gazdasággal szembeni fellépést sürgető petíciónkról.A z Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésére meghívták konföderációnkat is. Megjelent képviselőnk lehetőséget kapott, hogy a bizottság előtt szóban is kiegészítse a petícióban megfogalmazott követeléseket.
A parlamenti szakbizottság ülésére a szaktárcák is elkészítették beszámolóikat, melynek alapján megállapíthatjuk, hogy hosszú idő után végre konkrét lépések is történtek ebben a kérdésben, sőt bizonyos mértékben már eredmények is tapasztalhatók e téren. Ezek közül kiemelendő, hogy nőtt a járulékfizető száma, továbbá a feketegazdaság fehérítése érdekében tett kiemelt intézkedések (pl. vagyonosodási vizsgálatok) következtében feltárt adókülönbözet az előző évben 90 milliárd forint volt, míg idén az első félévben 101 milliárd forint.
Tekintettel arra, hogy konföderációnk kiemelt kérdésnek tekinti a fekete gazdaság elleni fellépést - mivel a munkavállalói terhek érezhető csökkentésének forrását elsősorban ebben látja - további kezdeményezéseket tervez ezen a területen.
Ehhez a témához tartozik még, hogy a közelmúltban konföderációnk képviseltette magát az ITUC által szervezett szemináriumon (Vilnius, 2007. december 5-7), melynek témája „a munkavállalók védelme és képviselete a fekete gazdaságban, különös tekintettel a szakszervezetek szerepére” volt.
A rendezvényt a kelet- európai munkavállalói érdekképviseletek részére szervezték, ennek megfelelően szinte valamennyi országból vettek részt szakszervezeti képviselők, illetve szakértők.
Bár a kelet- európai országokban a fekete gazdaság mértéke eléggé eltérő (Csehország és Észtország 8-9%, míg Ukrajna és Moldova 50% körüli), számos olyan tendencia figyelhető meg, ami valamennyi országban azonos. Ennek megfelelően elsősorban a fekete foglalkoztatás az, ami mindenütt kiterjedt, ezért a vonatkozik rá különösen a szakszervezeti érdekeltség.
Összességében megállapítható, hogy Magyarország a fekete gazdaság kiterjedtségében, a középmezőnyben foglal helyet (18-20%). Eltérő sajátossága ugyanakkor hazánknak az, hogy a migráció (mindkét irányban) bennünket kevésbé érint, ennek tömegessége nem olyan mértékű, mint a tőlünk keletebbre fekvő országoké. Ugyanakkor érdekes az a jelenség, ami a kivándorlást követi egyes országokban (Lengyelországot 1-2 millió munkavállaló hagyta el a csatlakozást követően), ti., hogy munkaerőhiány lép fel egyes szakmákban, továbbá, hogy az eltávozott munkaerő helyét jelentős számú illegális bevándorló foglalja el.
A konferencián a fő hangsúly a fentiekre tekintettel a szakszervezeti feladatokra helyeződött. Megfogalmazódott, hogy a munkavállaló érdekképviseleteknek együtt kell működni, de be kell vonni a munkaadók szervezeteit is a közös munkába, sőt vannak országok, ahol a tripartit együttműködés vitte előre az ügyeket (így volt olyan ország, ahol ebben a kérdésben nemzeti kerekasztalt hívtak életre).
Konföderációnk ennek megfelelően továbbra is kezdeményezőként kíván szerepet játszani a fekete gazdaság elleni fellépésben.
Dr. Szabó Imre
