A munkavégzés veszélyes, stresszes és betegségeket okozhat

A LIGA Szakszervezetek VII. Munkavédelmi Konferenciája
2012. február 10-én rendezte meg a LIGA Szakszervezetek VII. Munkavédelmi Konferenciáját. A tagszervezetek munkavédelmi képviselőit és az előadókat Horváth Lajos ügyvezető alelnök, és Kozák László oktatási osztályvezető köszöntötte.

A munkavégzés veszélyes, stresszes és betegségeket okozhat

Az előadók közül Borhidi Gábor vázolta az országos szintű munkavédelmi bizottság helyzetét, és megállapította, hogy a jogszabály alkotás tekintetében - annak ellenére, hogy a Bizottság jogosítványait az Munkavédelmi Törvény egyértelműen tartalmazza - a jogszabályalkotó kormányzati szervezetek az előzetes egyeztetési kötelezettségüket nem, vagy csak alkalmanként tartották be. Így több munkavédelmi tárgyú miniszteri rendelet, törvénymódosítás, a Bizottság megkerülésével került kiadásra. Ez sajnálatos, mondta az előadó, hiszen a Bizottságba delegált szakemberek véleményét érdemes lett volna meghallgatni és figyelembe venni. Ugyanúgy negatívum, hogy a Munkavédelmi Bizottság jogköre 2012. január elsejétől csak a „jogszabály-koncepciók” véleményalakítására módosult (tehát a törvényjavaslatot szövegszerűen már nem véleményezhetik a munkavállalói képviselők).

Dr. Váró György a munkavédelmi képviselők jogait és az ellenőrzési eljárások során követendő eljárásokat ismertette, miszerint a választott munkavédelmi képviselő a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató döntéseinek előkészítésében, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, és indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Az előadó gyakorlati példákat is mondott arról, a munkavédelmi képviselők hogyan élhetnek a törvényekben biztosított jogaikkal.

Dr. Nagy Imre emlékeztetett arra, hogy a munkaegészségügyi kutatások szerint a foglalkozással összefüggő (a fizikai és társadalmi munkakörnyezettel, valamint a munkavégzéssel összefüggő) és a foglalkozás által meghatározott megbetegedések száma a világon közel 160 millió, s ezek közül több, mint 2 millió halálos kimenetelű. Ezek túlnyomó többsége Európában daganatos, szív-érrendszeri és neuropszichiátriai megbetegedés. Sajnálatos, hogy a foglalkozási megbetegedésként bejegyzett rosszindulatú daganat kialakulása évente Magyarországon 3 000 ember életét követeli. Sajnos a munkáltatók sok esetben megpróbálják eltitkolni a foglalkozási megbetegedéseket, így valószínűleg a statisztikákban mért értékeknél rosszabb a helyzet.

Ezen megbetegedések egyik oka pedig a stressz is lehet - tette hozzá Dr. Plette Richárd, aki a munkavégzés közbeni stresszt mint az egyik legnagyobb foglalkozás-egészségügyi probléma. Az egészségügyi panaszok első helyén a hátfájás, második helyen az izomfájdalom áll, amely panaszok szintén kapcsolatban állhatnak a stresszel. A mozgásszervi megbetegedések felvetik az ergonómiai kérdések vizsgálatát is. Az Európai Unióban 2002-ben a munkahelyi stresszel, illetve a kapcsolódó mentálhigiénés problémákkal összefüggő költségek a becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék mintegy 3-4%-át, évi 265 milliárd eurót tettek ki. Az összes kiesett munkanap 50-60 %-át a munkahelyi stressz okozza. Sajnálatosnak nevezte, hogy egy átlagos irodai munkahelyen dolgozó mindennapjai során sokszor nem tesz meg egyszerre folyamatosan többet száz lépésnél.

A tanfolyam végén Tövisházi Csaba vázolta a munkavédelemmel összefüggő jogszabályváltozások hatásait, valamint a résztvevők kérdéseket tettek fel az előadóknak.

K.L.

munkavédelem