A LIGA Elnökségének 2006. évi beszámolója
Érdekegyeztetés, szakértői tevékenység
A tavalyi esztendő - az ismert események miatt különösen az év második felében - az érdekegyeztetés intenzív, a szakértői munkát illetően nagy kihívásokat jelentő időszakaként jellemezhető. A viharos sebességgel vezényelt gazdasági, társadalmi változások befolyásolásában a LIGA szakmai alapokon nyugvó törekvései kezdeményező szerepet töltöttek be a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. A szakszervezet akciói ezt a kezdeményező szerepet egészítették ki, illetve erősítették meg, és döntő jelentőségűnek bizonyultak a tárgyalások kritikus szakaszaiban.. Ezek együttesen a LIGA tekintélyének növekedését hozták magukkal a szakszervezeti mozgalomban, az érdekegyeztetés résztvevői körében valamint a közvéleményben.
Az országgyűlési választásokat megelőző parlamenti szünet és a kampány ideje hagyományosan csendesebb időszaka az érdekegyeztetésnek. Ennek ellenére az OÉT nagy fontosságú, stratégiai jelentőségű kérdéseket tárgyalt. Az év második felében az Új Egyensúly programja, a megszorító intézkedéseket és a jövőbeni reformok kezdő lépéseit tartalmazó konvergencia program jelentett feszített tempójú, szakmai és érdekvédelmi szempontból is súlyos kérdéseket taglaló tárgyalássorozatot.
A tavaszi időszak eseményeiből kiemelkedik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokról szóló két törvényjavaslat. A makroszintű érdekegyeztetés törvénybe iktatása évtizede húzódó probléma, annak ellenére számtalan kérdést vetett fel, hogy a hazai intézményrendszer működését példaértékűnek tartják az átalakuló országok számára. A kormány szándéka az volt, hogy még a választások előtt a parlament fogadja el a szabályozást. Hivatkozási alapul az Alkotmánybíróság 40/2005.(X.19.) sz. határozata szolgált, amely kimondta, hogy alkotmányellenes mulasztás áll fenn azáltal, hogy az Országgyűlés nem alkotott törvényt az országos foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés szervezetére és annak működésére vonatkozóan. A kormány jogalkotási kényszerre és a szociális partnerek finanszírozása jogi alapokra helyezésének szükségességére hivatkozott.
A LIGA olyan szabályozás mellett érvelt, objektív, átlátható és egyszerű kritériumok alapján határozza meg a szereplőket, biztosítja az OÉT munkavállalói oldalának mind magasabb szintű reprezentativitását, ugyanakkor megakadályozza a szakszervezeti mozgalom további szétaprózódását, vagy nagyobb ágazati szakszervezetek országos konföderációként való bejelentkezését. Finanszírozási szabályként, a szakszervezetek aligha vitatható közcélú tevékenységének elismeréseként a többi, hasonló szerepű szervezettel megegyezően normatív finanszírozás mellett érveltünk, amely rendeltetésszerű felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ez utóbbi javaslatunk a kormány ellenállása miatt nem érvényesülhetett a törvényről szóló megállapodásban.
Az ágazati párbeszéd bizottságokról készült törvényjavaslat esetében a LIGA tudomásul vette az érintettekkel egyeztetett változatot, azzal a kritikával, hogy a szabályozás feleslegesen túlbonyolított, nem számol a középszintű párbeszéd valóságos, kezdeti stádiumban lévő helyzetével, ösztönző elemek alkalmazása helyett kialakult, érett viszonyokhoz illő szabályrendszert vezet be.
A két törvényjavaslatot a parlament végül csak 2006 december 11-én fogadta el, elsöprő többséggel. Az OÉT törvény hosszas története ezt követőn újabb fordulatot vett: A köztársasági elnök aláírás előtt véleményezésre megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. Álláspontja szerint - hivatkozva az alkotmánybíróság korábbi döntéseire - nem kétséges, hogy az OÉT közhatalmi funkciót tölt be, amely választásokon nyugvó demokratikus legitimációt feltételez. Ennek hiánya megítélése szerint alkotmányellenes helyzetet idéz elő.
A választásokat megelőző időszakban az OÉT tárgyalta a stratégiai jelentőségű Új Magyarország programot, és konzultációt folytatott a munkáltatók társadalmi felelősségének erősítéséről és az ezt ösztönző intézkedésekről szóló előterjesztést.
A tavalyi évben a LIGA kísérletet tett arra, hogy a május elsejei ünnepet ismét a munkások, alkalmazottak érdekvédelmi törekvéseinek bemutatására használja fel. A társkonföderációkban megütközést, esetenként megbotránkozást váltott ki, hogy a LIGA felmondta a kádárista hagyományokon nyugvó, békés mulatozásban megnyilvánuló "szakszervezeti egységet". A "Törvényességet a munkahelyeken" követeléssel megtartott, sikeres demonstrációval a LIGA a hivatalba lépő új kormánynak kívánt üzenni, - még a választások eredményének ismerete nélkül - jelezve a téma társadalmi súlyát. A munkavállalók, a feketén vagy színleg minimálbéren foglalkoztatott dolgozók szociális robbanással fenyegető helyzetének bemutatásával a LIGA ráirányította a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a megtűrt, kvázi elfogadott állapotok veszélyeire, és azonnali, közös cselekvésre szólított fel.
A LIGA másik újszerű kezdeményezése volt ezzel összefüggésben, hogy a munkavállalói, szakszervezeti jogokat megsértő munkáltatókról honlapján Fekete Könyvet hozott létre. A közfigyelmet kivívó kezdeményezés elérte célját, hamarosan követőkre talált, így alkalmazza az OMMF, legújabban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.
Az új kormány hivatalba lépését követően a miniszterelnök első útja az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésére vezetett, ahol ismertette a konspirációs körülmények közepette kidolgozott Új Egyensúly programot. A jelenlévő szociális partnereket sokkolta az ország valóságos helyzetéről szóló beszámoló, még akkor is, ha azok szakmai körökben ismertek voltak. A programban szereplő, komplex intézkedéssorozat, a további reformlépések elindítása, végül a konvergencia programban lefektetett elképzelések a LIGA részéről elutasításra találtak.
Fontos összefoglalni a LIGA álláspontját, mert azok szakmai megalapozottságát, törekvéseink tartalmát illetően sokféle interpretáció látott napvilágot mind a kormány, mint a többi szakszervezeti konföderáció részéről.
A LIGA kinyilvánította, hogy az ország gazdasági helyzetéért, társadalmi állapotáért kizárólag a kormányt terheli a felelősség, és visszautasítottunk minden olyan értelmezést - ebben a miniszterelnök járt az élen - amely a szociális partnerek szerepére utalt a kialakult problémákban. Egyetértettünk abban, hogy átmeneti szigorításokra, válságkezelésre szükség van a konvergencia kritériumok teljesítéséhez. Követeltük azonban azt, hogy a válságkezelés kilátásba helyezett intézkedései átmenetiek legyenek, azok terjedelme, időtartama megállapodásban kerüljenek rögzítésre. Elismertük a kormány törekvéseit, hogy a szociális kiadásokat, nyugdíjkifizetéseket, a nyugdíjkorrekciós intézkedéseket kiemelt védelemben részesítette, valamint azt, hogy a többletterhek viselésébe a lakosságon, munkavállalókon kívül a vállalkozásokat illetve a tőkejövedelmeket is be kívánta vonni. Megállapítottuk, hogy mindezek ellenére a munkavállalókra a program, illetve a az elindított reformok aránytalanul nagy terhet rónak és ezért elfogadhatatlanok.
A közszféra ügyei az ország fejlődési lehetőségei szempontjából kiemelkedően fontosak. A LIGA visszautasított minden olyan beállítást, amely a közszférát állította be bűnbaknak az ország államháztartási egyensúlyának megbomlásáért, mint ahogy azt is, hogy a közszféra egésze teljesítményhiányos és pazarló lenne. Egyetértettünk abban, hogy a közszféra modernizálására szükség van, és az indokolatlan túlfoglalkoztatást nem szabad fenntartani. Ezért nem elleneztük a közigazgatás regionális átszervezését, a minisztériumok karcsúsítását, a túlburjánzó kormányzati háttérintézmények, közalapítványok megszüntetését.
Nem fogadhattuk el azonban a válságkezelésen túlmutató reformok cél-és eszközrendszerét. Röviden, visszautasítottuk azt a kormányzati célkitűzést, amely a közszféra GDP arányában kifejezett kiadásait az elkövetkező években mintegy 3 százalékponttal (folyó áron kb. 700 Mrd Ft) csökkenteni kívánja. Ez azt jelentené, hogy az életminőség és az esélyegyenlőség mai szintje radikálisan csökkenni fog, mind az ott foglalkoztatottak, mind a közszolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok számára. A közszféra béreinek két éven át történő befagyasztása, mint a konvergencia program sikerének záloga, szintén elutasításra került.
A társadalombiztosításban végrehajtott intézkedések egy részével egyetértettünk. Azzal a célkitűzéssel, amely összhangot kíván teremteni a járulékfizetés és a szolgáltatások igénybevétele között, helyeselhető. Ugyanakkor a biztosítási elv abszolutizálása a szolidarisztikus társadalombiztosítás további erózióját hozhatja magával. A hozzátartozói jogon járó egészségügyi ellátás alapvető, hagyományos alapelv, amely megszüntetésre került. Veszélyeket rejt magában, éppen a legkiszolgáltatottabb, feketén foglalkoztatott munkavállalók számára, hogy a sürgősségi ellátásokon kívül elutasíthatják egészségügyi kezelésüket, amennyiben társadalombiztosítási jogviszonyuk rendezetlen.
A korhatár alatti nyugdíjak szüneteltetését munkavállalás esetén tudomásul vettük. Visszautasítottuk azonban a fegyveres-és rendvédelmi területen dolgozók szolgálati nyugdíjának kilátásba helyezett szigorítását. Ezzel a kedvezménnyel a világon mindenhol az akár életveszéllyel járó, fokozott igénybevételt kompenzálják, amely találkozik az egész társadalom egyetértésével.
Külön kell szólni egy két évtizede megoldatlan probléma, a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról. A kormány által beterjesztett javaslat sok tekintetben a LIGA programjában foglaltak szerint haladt. A meglévő rendszer, immár törvényerőre emelve, változatlan formában fennmarad az új kidolgozásáig. A munkáltatók tudomásul, hogy többletbefizetés terheli őket a kifizetések fedezetéül. Az új intézmény tripartit tárgyalásokon keresztül jön létre. Alapelvei a prevencióra törekvés, a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke az elháríthatatlan károsító tényezők objektív kritériumain kell, hogy alapuljanak. A rendszer honorálja a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi rendszabályok betartását és továbbfejlesztését. Súlyosan sérelmes viszont, hogy a korkedvezményes jegyzék az új szisztéma életbe lépéséig le van zárva, megakadályozva a jogos munkavállalói igények érvényre jutását. A LIGA törekvése, hogy a végleges jogszabályban a műszakos munkavállalók - fokozott terhelésük okán - alanyi jogon korkedvezményben részesüljenek.
Összefoglalóan: A LIGA az Új Egyensúly és a konvergencia program célkitűzéseivel egyetértett, a konkrét megoldások egy részét elvetette, helyettük alternatív javaslatokkal élt, amelyeket a kormány nem fogadott el. Ezért a programokat egészében elutasítani kényszerültünk.
A tárgyalások mellett a LIGA kezdetektől fogva kezdeményezte a munkavállalói oldalon a szakszervezetek nyomásgyakorló eszköztárának bevetését. Azt tapasztaltuk, hogy a konföderációk egy része a kormányzati politikát elkerülhetetlennek tartotta, és tudomásul vette.
Indítványunkra július 8-án az Olimpia parkban közös demonstrációt tartott a hat országos szakszervezeti konföderáció. A rendezvényen résztvevők száma messze elmaradt a várakozásoktól. Sajnos, volt olyan konföderáció, akik gyakorlatilag bojkottálták a demonstrációt. Ennek eredményeképpen a tárgyalási pozíciónk érzékelhetően meggyengült.
A tárgyalásokon a LIGA következetesen fellépett azért, hogy az államháztartás egyensúlyának elkerülhetetlen helyreállítását a kormány a feketegazdaság visszaszorításával, a gazdasági-társadalmi életet átszövő korrupció megfékezésével oldja meg. Ez szolgálná a gazdaság egészséges működéséhez szükséges adóterhelés csökkentésének megalapozását, a magas szintű közszolgáltatások megfelelő fedezetét, a munkavállalók életszínvonalának, szociális biztonságának fejlesztését egyaránt. A kormány ezt elvben támogatta, végrehajtott intézkedései azonban átgondolatlanok és büntető jellegűek voltak, amelyek egy része az alkotmányosság feltételeit sem elégítette ki, eredményességük pedig erősen megkérdőjelezhető.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács hosszas tárgyalások után megállapodott a 2007. évi keresetnövelésre vonatkozó ajánlásról.
A tárgyalások a múlt év októberében kezdődtek, a szakszervezeti elvárások elsősorban arra vonatkoztak, hogy mind az országos, mind a helyi bérmegállapodásokban minél magasabb mértékben kerüljön kompenzálásra az a veszteség, amit konvergencia program, illetve a megszorító csomag jelentett.
Ennek megfelelően a Liga Tanács 2006.11.23.-án az alábbiakat határozta meg a tárgyalóküldöttség részére:
A LIGA Szakszervezetek legfontosabb törekvése a jövő évi bértárgyalások során, hogy a köz- és versenyszférában egyaránt megvalósuljon a keresetek reálértékének megőrzése.
A hároméves bérmegállapodásnak a minimálbér és a garantált bérminimumok emelésével kapcsolatos megegyezésének felülvizsgálatát elutasítja.
A jövő évi, a versenyszféra keresetnöveléséről szóló ajánlás meghatározása során minimális célként a reálkeresetek minél kisebb mértékű csökkenését kell elérni.
A szakszervezeti oldal ennek megfelelően egységes álláspontként a tárgyalások első szakaszában 13-15%-os bruttó keresetemelést fogalmazott meg, szemben a kormány, mint előterjesztő 6-6,5%-os, illetve a munkáltatói oldal 3-6%-os ajánlatával szemben.
A tárgyalások során a munkáltatói oldal következetesen ragaszkodott a bértárgyalások, illetve a hároméves bérmegállapodásban szereplő szakmunkás bérminimumok kérdésének összekapcsolásához. A szakszervezeti ellenállása miatt azonban ez a törekvésük meghiúsult, ugyanakkor ezzel az országos szintű bérmegállapodás jelentős időveszteséget szenvedett.
Tekintettel arra, hogy időközben elkezdődtek a helyi szintű bértárgyalások, a megállapodás érdekében a munkavállalói oldal képviselői 8-11%-ra mérsékelték bérkövetelésüket, míg a kormány szintén jelezte, hogy elfogadja a szociális partnerek eredetinél magasabb egyezségét is, ha azzal még teljesíthetők a konvergencia program célkitűzései.
A munkaadói oldal az eredeti javaslatához képest érdemben nem változtatott javaslatán.
A megállapodási kényszer a helyi bértárgyalások előrehaladtával egyre nőtt, ugyanakkor az országos megállapodás kereteit a helyi szintű bérmegállapodások (MÁV, GE, RÁBA, POSTA stb.), konkrétan az ott létrejött számszerű mértékek nagyrészt be is határolták. Különösen nagy befolyással volt a tárgyalás utolsó szakaszában a Volán vállaltoknál létrejött bérmegállapodás ténye.
A tárgyalások végén ennek megfelelően a felek további érdemi engedményeket tettek a megállapodás érdekében, így a tegnapi bértárgyaláson hosszú egyeztetés után 5,5-8 százalékos béremelést ajánlás született.
Tekintettel arra, hogy a LIGA Szakszervezetek a munkavállalói oldalon többször is jelezte, hogy egy ilyen mértékű engedményt az eredeti követelésekkel szemben csak akkor tud elfogadni, ha a megállapodás kiterjed a közszféra valamennyi érintett dolgozójára - így megakadályozva ezáltal azt, hogy a kormány eredeti szándékának megfelelően ezen a területen keresetemelkedés gyakorlatilag ne következzen be - a megállapodás véglegesítését feltételhez kötötte.
A kormányoldal a LIGA javaslatát lényegében elfogadta, a munkáltató oldal szereplői közül azonban néhányan tiltakoztak a megállapodásnak a közszférára való kiterjesztése ellen.
Végeredményben azonban sikerült olyan szövegezést találni, amely megfelelő kompromisszumot jelent, így a felek az alábbi megállapodást kötötték:
Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodott arról, hogy
2007-ben a bruttó keresetek 5,5-8 %-os növelését ajánlja a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalásokat folytató szociális partnereknek; és
a jelen megállapodás végrehajtását a 200. évi bértárgyalások előkészítésének keretében értékeli.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolja az országos és helyi kollektív tárgyalásokat folytatóknak, hogy az e megállapodásban foglaltak figyelembevételével állapodjanak meg a keresetek 2007. évi növeléséről, ha arról még nem jött létre megállapodás.
A tárgyalás eredményeként végül is bekerült a megállapodás szövegébe a LIGA által javasolt, úgynevezett "szolidaritási klauzula", amellyel konföderációnk a közszféra munkáltatói számára kívánt üzenni. Ezzel minden bizonnyal jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy a közszolgálatban kialakult válság (sztrájk készültség) megoldódjon.
Szervezeti élet
2006-ban a LIGA tagszervezetei az Alapszabálynak megfelelően kisebb ingadozásoktól eltekintve rendszeresen fizették a tagdíjat. A LIGA testületei rendszeresen az Alapszabály szerint üléseztek, a bizottságok szintén az Alapszabály szerint végezték munkájukat.
A LIGA 2006-ban dinamikusan növekedett. Több kisebb szervezet csatlakozása mellett ki kell emelnünk a határőrök, Rendészeti Védegyleten, illetve FRDÉSZ-en keresztüli csatlakozását, (ők a SZEF-hez tartozó BRDSZ-ből létek át) valamint a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Dolgozók Szakszervezetét, akik szintén az FRDÉSZ-en keresztül integrálódtak a LIGA-ba a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének átlépését az ASZSZ-ből.
A LIGA és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége több területen együttműködött az év során közös konferenciákat tartottunk, Gál Rezső a szövetség elnöke rendszeres résztvevője volt a LIGA elnökségi üléséinek illetve a LIGA tanácsnak.
2006-ban lépett be a harmadik regionális iroda székesfehérvári központtal Falussy Sándor részvételével. A késői belépés miatt itt még kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A Miskolcon, illetve Szombathelyen működő irodák vezetői viszont sajnos nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért kénytelenek voltunk megválni tőlük, ami sajnos a két iroda működésében jelentős zavarokat okozott. Mindhárom irodában működik a területi igényeket kiszolgáló jogsegélyszolgálat. Folyik a tapasztalatok elemzése, melyek alapján nem feladva a regionális jelenlét és szolgáltatások idényét újra kell gondolni a működtetési lehetőségeket.
Nemzetközi tevékenység
A LIGA Szakszervezetek nemzetközi tevékenységének főbb irányvonalai a korábbiakhoz hasonlóan a következők határozták meg:
1. Nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok
2. Kétoldalú kapcsolatok
3. Ágazati, regionális kapcsolatok
A hagyományoknak megfelelően a nemzetközi munkára a tavalyi évben is nagy súlyt helyeztünk, nemzetközi tagságainkból adódó kötelezettségeinket teljesítettük.
I. Nemzetközi szervezetek
Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU)
A két világszervezet vezetése és tagsága ráébredt arra, hogy értelmetlen, hogy két, csak ideológiájában eltérő szervezet erőit felosztva, ugyanazt a tevékenységet párhuzamosan végezze.
Az SZSZNSZ tevékenységét kitöltötte a WCL-lel való egyesülési kongresszus előkészítése. Tavaly egyetlen Koordinációs Bizottsági ülés volt, ami tisztázta az új nemzetközi szervezet európai regionális részlegének, a PERC-nek (Pán-Európai Regionális Együttműködés) a szerepét és felépítését, azon belül az Európai Szakszervezeti Szövetség szerepét is. A nem ETUC tagszervezetek aggódnak, hogy másodrendű tagok lesznek, ennek szerintünk sem szabad bekövetkeznie. Az ESZSZ autonómiáját azonban meg kell őrizni, mert ez a szervezet az EU egyik szociális partnere.
Az SZSZNSZ utolsó, feloszlató kongresszusára 2006. november 30-án került sor Bécsben.
Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC)
November 1. történelmi jelentőségű dátum a szakszervezetek életében, mert ezen a napon a világ 166 országának 309 szakszervezeti konföderációja létrehozta az új szakszervezeti világszövetséget. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek négy magyar tagszervezete van, a LIGA, az MSZOSZ, az ASZSZ és a MOSZ. A SZEF és az ÉSZT a felajánlott lehetőség ellenére nem csatlakozott az alapító szervezetekhez.
Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC)
Az EU csatlakozás óta a legfontosabb nemzetközi szervezet számunkra az ETUC, melynek munkájában napi rendszerességgel veszünk részt.
Részt vettünk a szolgáltatási direktíva (Bolkestein-direktíva) ellen szervezett demonstráción Strasbourgban.
A legfontosabb témák 2006-ban: EU Szociális Partnerek Munkaprogramja 2006-2008., munkahelyi jogsértések keretegyezmény tárgyalása, szolgáltatási direktíva, munkaidő direktíva, vállalati szociális felelősség, energiapolitika, Lisszaboni Stratégia, foglalkoztatás, közérdekű közszolgáltatások, az új nemzetközi szervezet és a PERC, ESZSZ esélyegyenlőségi terve, közszféra és a közszférára vonatkozó ESZSZ petíció és a következő kongresszus előkészítése, ami 2007. májusában, Sevilla-ban lesz.
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
Az ILO-val kapcsolatos tevékenység nagy része a Nemzeti ILO Tanácsban folyt.
Részt vettünk az ILO különböző regionális szemináriumain, tapasztalatainkat megosztva a dél- és kelet-európai szakszervezetekkel.
Hasznosnak bizonyult a budapesti iroda által szervezett szeminárium a magyar nyugdíjreformról és annak várható következményeiről, melyen szakértőink jelen voltak.
ILO nyári ülésszakán mint mindig, 2006-ban is évben részt vettünk a magyar munkavállalók képviseletében.
II. Kétoldalú kapcsolatok
Fontosnak tartjuk a kétoldalú kapcsolatok fenntartását és újak kiépítését. Az új nemzetközi szervezet megalakulásával valószínűleg több olyan szervezettel is sikerül majd kapcsolatba lépni, melyek WCL tagok voltak és nem voltak tagjai az ESZSZ-nek.
Mind a szomszédos országokkal, mind a térség más szervezeteivel nagyon jók a kapcsolataink. A napi munkában egyeztetünk, segítünk egymásnak és egymás támogatásra is számíthatunk. Az EU országokkal a napi munkát teljesen az EU határozza meg, ezért a fő együttműködési terep az ETUC.
Fontos hír, hogy az ír SIPTU-val együttműködési szerződést írtunk alá az Írországban dolgozó magyarok és a Magyarországon dolgozó ír munkavállalók kölcsönös támogatására. és egymás szervezeteibe való felvételére.
Tavalyi kétoldalú találkozók:
- A KOZ SR elnöki látogatás
- TUNGSRAM - OSRAM találkozó is megrendezésre került.
- Azerbajdzsán AHIK meghívás Kónya Péter
Projekt részvételi felkérések:
- Német DGB, osztrák ÖGB
- Máltai GWU.
Fogadott delegációk:
- 30 fős SIPTU-s Tengerentúli kapcsolatokat is építettünk,
- 15 fő BSPK Koszovóból
A felsoroltakon kívül sok kongresszuson és szakmai konferenciáén vettek részt a LIGA képviselői.
III. Regionális kapcsolatok
Az EURES-en belül, -mely lehetőséget teremt arra, hogy EU forrásokat felhasználva fenntartsuk a szakszervezeti együttműködést a szomszédos országok szakszervezetei között, -kezdtünk tevékenykedni belül a magyar-szlovák és a román-magyar szakszervezeti tanács kiépítésének előkészítésében. A magyar-szlovák szakszervezeti tanács felállítása sajnos még mindig nem jött létre, mert a szlovákok nem akarták aláírni a megállapodást.
A magyar-román szakszervezeti tanács létrehozása még folyik.
Jogi szakértői tevékenység
A jogi szakértői tevékenység jelentős részét a tagszervezeteknek, szakszervezeti tagoknak és egyéb munkavállalóknak biztosított jogi segítségnyújtás teszi ki.
A tagszervezetek elsősorban a szakszervezeti jogok gyakorlásával, illetve kifogással kapcsolatos kérdésekkel fordulnak hozzánk. Általánosságban elmondható, hogy a tagszervezetek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal, ezért nem élnek az őket megillető jogok mindegyikével, vagy elkésetten lépnek fel a jogellenes munkáltatói intézkedéssel szemben, illetve sok esetben jogszerű intézkedések ellen próbálnak fellépni. A kollektív munkajogi kérdések mellett a leggyakoribb problémát a munkaidőt, munkabért érintő szabályozás helyes értelmezése jelenti számukra. A személyesen vagy telefonon történő munkajogi tanácsadás mellett okiratszerkesztéssel és írásos állásfoglalásokkal is segítjük munkájukat, esetenként kollektív szerződéseket, KSZ-módosításokat véleményezünk, szükség esetén részt veszünk a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon is.
A jogi tanácsadás mellett a szakszervezetek, illetve tisztségviselőik bíróság előtti képviseletét is ellátjuk, elsősorban a szakszervezeti jogok gyakorlásával, illetve a tisztségviselőket megillető munkajogi védelemmel kapcsolatos ügyekben.
A tagszervezetek tagjai is gyakran fordulnak hozzánk munkajogi kérdéseikkel, melyekre személyesen, telefonon vagy írásban válaszolunk. Interneten működő ingyenes jogsegélyszolgálatunkhoz - a konföderációk közül a LIGA Szakszervezetek az egyetlen, mely nyilvános, bárki számára hozzáférhető jogi tanácsadói web-oldalt működtet - 2006-ban hozzávetőleg 300 kérdés érkezett, ezeket a rájuk adott válaszokkal együtt nyilvánosságra hozzuk.
A jogi segítségnyújtás fontos részét képezi a szakszervezetek alapításában való részvétel, mely általában magában foglalja az alakuláshoz szükséges dokumentáció elkészítését, az alakuló ülés lebonyolítását, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírósági ügyintézést. 2007-ben mintegy öt sikeres szakszervezet-alakításban vettünk részt.
Munkajogi témákban előadásokat tartottunk különböző, a LIGA, illetve tagszervezetei által szervezett képzéseken, így például a kétnapos gárdonyi szervezési tanfolyamon, illetve a regionális tanfolyamokon is.
A szervezési tanfolyam és a fent említett szakszervezetek alapításának tapasztalataiból született a LIGA Kiskönyvtár XV. kiadványa, a „Bíróság zöld utat ad - Jogi segédlet szakszervezet alapításához" c. kötet.
Az OÉT Munkajogi Bizottság munkájában való részvétel során közreműködtünk többek közt a Munka Törvénykönyve, a bérgarancia-alapról szóló törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, az egyenlő bánásmód törvény módosításával kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. Az elkészített szakértői anyagok közül a legjelentősebb volt a szakszervezeti tisztségviselők védelmével, illetve a munkaügyi ellenőrzés erősítésével kapcsolatban készített, törvénymódosítást célzó szakanyag.
A hagyományosan negyedévente-félévente elkészített tájékoztatókban összeállítottuk a szakszervezeteket, illetve a munkavállalókat leginkább érintő új és módosított jogszabályok listáját, melyet valamennyi tagszervezethez eljuttattunk, a lényegesebb módosítások magyarázatával együtt (utóbbiakat honlapunkon is közzétesszük).
Oktatási tevékenység
I. Tanfolyamok
A LIGA Szakszervezetek 2006-ben központilag 6 regionális tanfolyamot, egy szervezési tanfolyamot, 3 konferenciát rendezett 2006-ban. A tanfolyamokon 13-30 fő közötti létszám vett részt, a konferenciákon 30-120 fő. A LIGA Szakszervezetek képzési tevékenységének fő iránya a régiós együttműködés erősítése volt. A hat régióban megrendezett regionális szemináriumokon a tanfolyamsorozat célja volt, hogy a regionális intézmények munkájáról áttekintést nyújtson a LIGA tisztségviselőinek, valamint erősítse a LIGA Szakszervezeteken belüli, valamint a LIGA és más regionális intézmények közötti együttműködést. Ilyen tanfolyam valósult meg Nyíregyházán a Szolnok-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Hajdú-Bihar megye LIGA Szakszervezetei részére, 2006. június 15-16-án. Szelestyén a Vas, Győr-Sopron-Zala megye LIGA Szakszervezetei részére 2006. október 19-20-án, Székesfehérvárott, a Veszprém, Fejér Komárom-Esztergom megye tisztségviselőinek 2006. november 17-18-án, Kazincbarcikán a BAZ, Nógrád, Heves megye tisztségviselőinek, Szegeden a Bács- Kiskun, Békés, Csongrád megye tisztségviselőinek november 30 -december 1-jén. A regionális tanfolyamok mellett a szervezési tanfolyam is fontos szerepet játszott a LIGA Szakszervezetek céljainak megvalósításában a, amely Gárdonyban, a MÁV üdülőben került megrendezésre 2006. júniusában
II. Konferenciák
Három konferenciát tartott a szervezet, az első Munkavédelmi konferencia volt 2006. május 29-30. Gárdonyban, 70 fő részvételével. A program a LIGA munkavédelmi képviselőinek képzését szolgálta. A második a nyugdíj- és egészségrendszer átalakításának kérdéseiről szól 2006. október 5-6-án Budapesten. A program során előadások hangoztak el az Egészségügyi Minisztérium Biztosítási rendszerek- és az egészségügy reformjáról, valamint az egészségügyi rendszer reformjáról. A harmadik a munkavállalók helyzete a köz- és a versenyszférában címmel a hagyományos év végi konferenciák sorába illeszkedett, részt vett 120 fő.
III. Kiadványok
A korábbihoz hasonló, aktív kiadói tevékenységet folytatott a szervezet. Megjelent négy alkalommal, 6000 példányban a LIGA Harsona. Megjelent a Szakszervezeti Kiskönyvtár XIV. füzete, amely a LIGA Szakszervezetek Gárdonyban megtartott, már említett konferencia előadáait gyűjtötte össze. Megjelent a Szakszervezeti Kiskönyvtár XV. füzete Dr. Schnider Marianna: A bíróság zöld utat ad című könyve, amely alcíme, Jogi segédlet szakszervezet-alapításhoz utal arra, hogy gyakorló jogi szakértő megtörtént esetekből leszűrt tanulságokat és tanácsokat szerkesztett egy kötetbe. Megjelent a Szakszervezeti Kiskönyvtár XVI. füzete A munkavállalók helyzete a köz- és a versenyszférában. Pásztor Miklós, Dr. Tóth Gábor, Dr. Bodnár Lilla tanulmányával. Megjelent Gedei Henriett Munkavállalói naptára. A kiadvány érdekessége, hogy minden hétre egy-egy fontos eseményt választ ki a múltból, így egyszerre informatív és praktikus is.
IV. Pályázatok
A LIGA Szakszervezetek decemberben csatlakozott bolgár, román, német és lengyel szociális partnerekkel közösen kivitelezendő EUWAY projekthez.
V. Értékelés
A LIGA Szakszervezetek központi oktatási tevékenysége keretében 120 fő képzése, a konferenciákon pedig további 200 fő képzése valósult meg. Kiadványaink közül három 1500 példányban, egy 4000 példányban került kinyomtatásra, és ezek döntő többsége kiküldésre is került a szakszervezeteinkhez. A LIGA egyéb oktatási tevékenysége közül ki kell emelni a honlapot, amelyen a kiadványokról, tanfolyamokról mindig aktuális híreket lehetett olvasni, és a jogsegélyszolgálatot, amely a szakszervezeti tagok mellett az érdeklődők számára is lehetővé tette a munkajogi és a munka világához kapcsolódó ismeretek bővítését, fejlesztését.
