Félidőben a kormány - nem javult a munkaerőpiac és a munkavállalók helyzete sem

A kormány a ciklus első két évében nem tudta növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, a munkavállalók helyzete pedig romlott - vélekedik a kabinet eddigi munkájáról a LIGA Szakszervezetek és az MSZOSZ elnöke is.

Félidőben a kormány - nem javult a munkaerőpiac és a munkavállalók helyzete sem

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: nem látszanak megvalósulni azok a remények, amelyeket a kormány fűzött a foglalkoztatás növeléséhez, és ezt nagy valószínűséggel az új Munka törvénykönyve sem teljesíti. Az elnök szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése pozitív irány, de egy-egy így létrejövő álláshelyet nem lehet konvertálni a versenyszférába.

A 10 év alatt egymillió munkahely időarányos része nem teljesül Gaskó István szerint, a gazdaság növekedése pedig ezért nem tud megindulni. A LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a július elsejével hatályba lépő Munka törvénykönyve kedvezőtlenebb lesz a jelenleg hatályoshoz képest, bár jobb, mint a tavaly nyáron nyilvánosságra került első tervezet. Hozzátette: az új kódex visszavágja a kollektív jogokat, szűkíti a szakszervezetek mozgásterét, keresetcsökkenést hoz, csökkenti az egyéni jogokat, és összességében nem szolgálja sem a munkavállalók, sem az ország versenyképességének növekedését. Gaskó István problémának nevezte, hogy a rugalmasság növelése - ami egyébként jó irány - nem járt együtt a biztonság növekedésével.

Az érdekegyeztetésről elmondta: a kormányzati ciklus első két éve szinte érdemi egyeztetés nélkül telt, amit "elviselhetőbbé" tett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tavaly őszi létrehozása, és a versenyszféra konzultációs fóruma. Hozzátette ugyanakkor: még nem látszik, hogy érdemben milyen kérdésekről lesznek képesek egyeztetni ezeket a fórumokon. Gaskó István azonban kiemelte, nagy reményeket fűznek a versenyszféra fórumához, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácshoz.

Az MTI körkérdésére válaszolva, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta, a kormány hiába ígérte, nem tudta jelentősen növelni a valódi, értékteremtő, adófizető munkahelyek számát, és továbbra is problémája az országnak az alacsony foglalkoztatási szint. A közfoglalkoztatás átalakítása csak a statisztikát javította, igazi munkahelyteremtő hatása nem volt - vélekedett az elnök. Hozzátette: a közfoglalkoztatás átalakításának voltak értelmes elemei, de az arra szánt források jelentősen csökkentek.

Az MSZOSZ elnöke szerint az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket nem bővítették, ezzel párhuzamosan pedig a gazdaságpolitika nem növelte a munkaerő-keresletet. Eközben a munkaerő-kínálatot egyes intézkedésekkel - például a nyugdíjkorcentrum emelése, rokkantsági felülvizsgálatok - bővítették, így az elsődleges munkaerő-piacon nem jelent meg többlet munkaerő-kereslet, csak -kínálat.

Pataky Péter kritizálhatónak nevezte a Munka törvénykönyvének (Mt.) változtatásait, amelyek szerinte gyengítik a szakszervezetek pozícióit és elveszik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát. A kormány a rugalmasság szükségességével indokolja ezeket az intézkedéseket, miközben ez csak egy növekvő munkaerő-piacon értelmezhető - mondta az elnök.

A kormány szakszervezetekkel kapcsolatos politikáját Pataky Péter "kifejezetten rossznak" nevezte, s hangsúlyozta, hogy a kabinet részben megszüntette, részben kiüresítette az intézményes együttműködés formáit, a valódi párbeszéd intézményeit pedig megszüntette.