A magyarok nagyon alulértékelik a munkahelyi veszélyforrásokat

Nagyobb valószínűséggel szenvednek el sérüléseket azok az emberek, akiken teljesítménykényszer van, vagy féltik az állásukat - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője. Mint mondta, ilyenkor - hiába érzékelik a veszélyt - nem merik felhívni a kockázatokra a figyelmet, nem akarnak ellentmondani.

A magyarok nagyon alulértékelik a munkahelyi veszélyforrásokat

Ugyancsak gyakori veszélyforrás, ha valaki egy új munkahelyre kerül: hiába van több éves munkatapasztalata, az új helyen tapasztalatlannak számít, így a szakmában való járatlanság önmagában is baleseti kockázatnak minősül - vélte Gedeon. Hasonló a helyzet a fiatal és a - nyugdíjkorhatár kitolása miatt egyre több - idősödő munkavállalókkal: míg előbbieknél a tapasztalatlanság, utóbbiaknál a lassuló tempó, illetve a változó teljesítő és érzékelő képességek jelentik a fő veszélyt.

A leggyakoribb balesetek

A munkahelyeken jellemzően az elesés, elbotlás okozza a legtöbb sérülést - hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint ez leginkább azokat érinti, aki többet közlekedik, vagy anyagmozgatásban vesz részt. Ugyancsak kiemelte mint okot a nyári időszakban az öltözködési szokásokat is: sokszor az okozza a balesetet, hogy szandálban, vagy papucsban cipekednek, amiben sokkal könnyebb megcsúszni, de gyakori gond az is, hogy egyszerűen elfelejtik megjelölni a takarítás után síkossá vált felületet.

Természetesen nem csak ilyen okok vezetnek balesetekhez, gyakran előfordul, hogy végig sem gondolják a veszélyeket, vagy nem tudatos a munkavégzés. Előbbi esetre példaként hozta, hogy a feldolgozóiparban máig állandó probléma a gépekbe való benyúlás, ami szinte mindig súlyos, csonkolásos sérülést okoz - és ez még a jobbik eset. "Nemrég egy hengerelő gépbe nyúlt be egy gumiipari üzemben dolgozó munkás, ám neki megvolt a lélekjelenléte és a szabadon maradt kezével megnyomta a vészleállítót" - mondott egy példát Gedeon, majd hozzátette, hogy ez a munkás még szerencsésnek mondhatja magát, mert sok helyen maga a vészleállító is hiányzik. Gyakori hiba az is, hogy egy elszabadult munkagépre - targonca, traktor - próbálnak meg menet közben felugrani, de olyan esettel is többször találkoztak a munkavédelmi felügyelők, hogy a balesetet szenvedő nem is lett volna jogosult az adott gépet használni.

A szóvivő a nem tudatos munkavégzésre is mondott egy példát, miszerint valaki úgy sérült meg súlyosan, hogy egy cső átvágása közben azt a csőszakaszt vágta le, amiben ő tartózkodott. Hasonló, figyelmetlenségből fakadó sérülés volt, amikor egy útszakasz felújításánál egy útjelző táblát úgy emeltek a helyére, hogy nem vették észre a közelben lévő magasfeszültségű vezetéket és a táblát kezelőt megrázta az áram. "És ő még szerencsés volt, mert sikerült újraéleszteni" - mondta Gedeon András. Ide kapcsolódik egy nemrég készült felmérés, mely szerint a magyarok nagyon alulértékelik a munkahelyi veszélyforrásokat - hangsúlyozta a szóvivő. Eszerint az uniós átlaghoz képest mindössze tized akkora arányban tartják komoly problémának a balesetveszélyt a munkahelyeiken, miközben hazánkban átlagosan, hetente két dolgozó veszti az életét munkavédelmi szabálytalanságok miatt.

A statisztikák

Az idei első félévben összesen 7,5 ezer olyan munkabaleset történt hazánkban, amelynek következtében a sérült dolgozó legalább három napig nem volt keresőképes - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) legfrissebb statisztikáiból. Ugyan ez valamivel több, mint tavaly (7343), de jelentősen kevesebb, mint két éve (8488), vagy 2008-ban, amikor 10 ezer feletti esetszámot regisztráltak. Halálesetet 31-szer regisztrált az NMH, ami az utóbbi öt év legkisebb száma, ebben az időszakban 2009 volt a mélypont a maga 53 ilyen esetével.

A legtöbb baleset a gépiparban (1438) történt, de nem sokkal van lemaradva a feldolgozóipar (1260) sem. A képzeletbeli dobogó legalját a szállításban, raktározásban, postán, vagy távközlésben dolgozók balesetei jelentik (926), ennek csak a harmadát hozta a köznyelv által legveszélyesebbnek tartott építőipar (325). Igaz, a halálos baleseteket nézve - az összes eset harmadával - már kiemelkedik ez az iparág, de öt-öt végzetes baleset történt a mezőgazdaságban és az előbb említett szállításban, raktározásban, postán, és távközlésben is, ahogy három halálesettel az oktatás, igazgatás területén is találkozott az NMH. Érdekesség, hogy a bányászoknál mindössze két sérülést regisztráltak, de a nyomozást, biztonsági munkát végzők is a sor végén állnak a maguk 50 esetszámával és nulla halálesettel.