Aktualitások az ETUC Női Bizottsága előtt

2013.október 8-9. között került megrendezésre az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) Női Bizottságának őszi ülése, ami nem csak a tárgyalt témák tekintetében volt kiemelkedően fontos, hanem amiatt is hogy a Bizottság vezető tisztségviselőinek választása is napirendi pont volt.

Aktualitások az ETUC Női Bizottsága előtt

A leköszönő elnök Karin Enodd a szavazást követően átadta a Bizottság vezetését az újonnan megválasztott vezetőnek France Sponem Pereznek Franciaországból  (FO), aki  eddig alelnöki pozíciót töltött be. A két új alelnök Gloria Mills az Egyesült Királyságból (TUC) és Ekatarina Yourdanova  lett Bulgáriából (CITUB). A vezetőség további tagjai a három helyettes tag. Közülük ketten kerültek megválasztásra, mivel erre a pozícióra nem érkezett kellő számú jelölés, Fulya Pinar Özcan Törökországból (HAK-IS) és Joa Berold  Svédországból (LO). A betöltetlen helyettes státuszról a tavaszi ülésen várható szavazás.

A választásokon túl számos kiemelkedő jelentőségű kérdés került megtárgyalásra és bemutatásra a másfél napos rendezvény alkalmával. Az egyik a napjainkban Európa szinten tárgyalt női vezetők száma a vállalatok döntéshozó testületeiben. Az Európai Parlament 40%-os kvótát javasol  a tőzsdén jegyzett cégek vezető testületeiben a női részvételre vonatkozóan. Emellett a kezdeményezés mellett korábban Vivien Redding  igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes uniós biztos asszony is felemelte a szavát. Hasonló program vette kezdetét az ITUC (Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség) „Számoljatok velünk” elnevezésű kampányával is, melynek célszáma 30% a női részvételre vonatkozóan  2018-ra a szakszervezetek vezető testületeiben. Illetve ezzel párhuzamosan a női tagság arányának a növelése is cél.

A társadalmi nemek egyenlőségének mérése szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a Társadalmi Nemek Egyenlőségének Európai Intézete (EIGE). A már önmagában is nehezen definiálható fogalom, mint a nemek egyenlőségét össztársadalmi szinten szorgalmazó „gender mainstreaming”  hatásainak mérhetővé és érthetővé tételében kiemelkedő jelentőséggel bíró társadalmi nemek egyenlősége indexének megalkotása  (gender equality index) fűződik a szervezet nevéhez. A mutatószám hat fő területre bontja a nemek társadalmi szintű egyenlőségét. Ezek a pénz, a munka, az egészség, a politikai erő, a tudás és az erőszak mértéke. Ez utóbbi szempont különlegesnek számít mivel erre vonatkozóan nincsenek összehasonlítható adatok. Minden országnak van információja a nők elleni és a családon belüli erőszak vonatkozásában ennek valós mértéke azonban sajnos sok esetben látens marad, mivel az áldozatok nem tesznek bejelentést arról az illetékes hatóságok felé.

A válság nemekre gyakorolt hatásairól és a jövőre vonatkozó kilátásokról  Sile O’Dorchai számolt be, különös tekintettel a magas képzettséget igénylő munkahelyekre.  

A női munkaerő képzettsége egyre magasabb. Ezt a tényt támasztja alá az Európai Bizottság „Női adatok” című jelentése is. 2010-ben a női hallgatók (55%) és a diplomával rendelkezők (59%) aránya meghaladta a férfi hallgatók arányát, ám a doktoranduszok és a doktori fokozattal rendelkezők körében a férfiak képviseltették magukat magasabb arányban (a nők aránya 46%, illetve 49%volt). Az európai kutatók 33%-a, az egyetemei oktatók 20%-a, a felsőoktatási intézmények vezetőinek 15%-a mindösszesen  nő. Ebből is látható, hogy bár növekszik a női kutatók száma Európában, a nők még mindig alulreprezentáltak a tudományos pálya tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy számolják fel a női kutatók alkalmazásának, pályán maradásának és szakmai előmenetelének akadályait.

A bizottsági ülés zárásaként a Nyugdíjasok és Idős Emberek Európai Szövetsége (FERPA) Női Bizottságának elnöke mutatta be szervezetének főbb célkitűzéseit és tevékenységét. Az elnök asszony elmondta, hogy nagyon fontos erősíteni az idős emberek között az összefogást. Harcolnak azért, hogy minőségi szolgáltatásokban részesüljenek az ellátandó személyek és míg a munka világában a bérszakadék, ami problémát okoz, ennek következménye a nyugdíj különbségek jelentkeznek az idősek körében. Megoldandó problémaként vetetődött fel az előadást követő hozzászólások egyikében, hogy sok esetben az idős szülő gondozásában résztvevő, többnyire nő, nem tud helyt állni a munka világában és ezzel későbbi megélhetése jelentős veszélybe kerül, annak ellenére, hogy társadalmilag egy igen fontos feladatot lát el.

Zsura Brigitta