A munkabér és a juttatások nem követelhetőek vissza

Levelet írt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a kezelésében lévő cégek vezetőinek, amelyben soron kívüli intézkedést kér tőlük, hogy minden olyan munkavállaló - beosztásra való tekintet nélkül -, aki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat vagy prémiumot kapott, az fizesse azt vissza.

A munkabér és a juttatások nem követelhetőek vissza

A magyar állam, mint tulajdonos vagy munkáltató, már többször módosította úgy döntéseit, hogy azok visszamenőlegesen hatottak ki igencsak negatívan a munkavállalókra, illetve úgy diszkriminálta a részben vagy egészben köztulajdonban álló vállalatok munkavállalóit, hogy azok ugyanolyan körülmények között kevesebb jogot vagy juttatást kaphassanak, mint a magántulajdonú vállalatoknál dolgozó társaik.

Példa erre az új Munka törvénykönyve 205-206.§-a, amely az alapján különbözteti meg a munkavállalók jogait, hogy a munkáltató állami- vagy magán tulajdonban van.

Hasonló módon elfogadhatatlan az is, hogy a munkáltató által megindokolt, a munkavállalónak - vezető beosztásúaknak is - szerződés és teljesítés alapján járó, és már kifizetett bért vagy jutalmat az állam utasítására visszafizettessenek a munkavállalókkal. Egy ilyen felszólítás alapjaiban sérti a jogbiztonság elvét, és teljességgel összeegyeztethetetlen a munkajoggal, kiváltképp a munkavállalók jogaival.

Habár a munkavállalók jellemzően sokalják a vezetőknek járó prémiumokat, az MNV vezérigazgatójának levele összegtől függetlenül, a jogbiztonság elvének sérülése miatt elfogadhatatlan. A szerződésben foglalt összeget mindenkinek - a vezetőknek is - ki kell fizetni, azt visszakövetelni nem lehet.

Tulajdonosi formától függetlenül, a munkaszerződéseket mindkét fél számára tisztességesen kell megkötni, és az abban megállapodottaktól eltérni - törvényesen - nem szabad. Ahol a munkaszerződések - és általában a szerződések - utólagosan, a teljesítés után egyoldalúan módosíthatóak, ott a szerződések általában véve feleslegessé válnak, a jogbiztonság megszűnik, a gazdasági és politikai rendszer instabillá válik. Ez pedig egyetlen állam érdeke sem lehet.