Tegyük újra szociálissá Európát!

Az eseményt Lucie Studnicna, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkavállalói Csoportjának elnöke nyitotta meg, és a résztvevőket üdvözölte a rendezvénynek otthont adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Kampuszának főigazgatója Nyitrainé Sárdy Diána. A résztvevők az ülés elején egyperces néma gyásszal adóztak a nemrég elhunyt Emilio Gabaglio emlékének.

A szakszervezeti konföderációk üdvözlő beszédeit Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke nyitotta meg. Ismertette mindazokat a kihívásokat, amelyekkel a magyar elnökségnek és a szakszervezeteknek számolniuk kell, és hangsúlyozta, a vállalkozások támogatásától kezdve a zöld átállásig minden változtatást úgy lehet csak véghez vinni, hogy azokba a munkavállalóknak is beleszólásuk van. Őt Csóti Csaba a SZEF elnöke követte, aki kiemelte, a demokrácia konszenzuskeresésre épül, majd Palkovics Imre, a MOSZ elnöke hangsúlyozta a tagállamok közötti együttműködés szükségességét.

Czomba Sándor szerint a foglalkoztatás jövőjét is befolyásolja az EU versenyképessége. A foglalkoztatás növelése terén az államtitkár a belső munkaerő-tartalékok aktivizálásában látja a megoldást, főképp a fiatalok és az idősek foglalkoztatásában. Ezt követően Czomba Sándor a termelékenység javítását, a gazdasági növekedést, a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtését, a kisvállalkozások támogatását, a zöld és digitális átállás ösztönzését, valamint a munkahelyek védelmét állította középpontba. Az államtitkár a belső munkaerő-tartalékok aktivizálása, a fiatalok és az idősek foglalkoztatása érdekében új programokat sürgetett a tanulás melletti munkavégzésre, valamint a munkában töltött életszakasz meghosszabbítására vonatkozóan. Továbbá hangsúlyozta, a technológiai feltételek és a munkaerőpiaci körülmények gyors változása megköveteli a munkavállalói alkalmazkodóképesség fejlesztését, új készségek és képességek elsajátítását. Ezért a képzési rendszereknek is a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodniuk a körülményekhez, igazodva a munkaerőpiaci elvárásokhoz – fogalmazott.

A munkavállaló egészsége

Az első panelbeszélgetés, amelyet Felszeghy Sára moderált a munkavédelemre és a munkafeltételek javítására koncentrált. A moderátor kiemelte, a munkavállaló egészsége a versenyképesség kulcsa, és kifejezte, ezen a téren egységes irányelveket kell alkotnia az Európai Uniónak. Ikanov Gábor a foglalkoztatási megbetegedések és a kárrendezési eljárásokról adott elő, és hiányolta, hogy bár a foglalkoztatási megbetegedések kezelése tagállami hatáskör, az Európai Unióban nincs egységes kártérítési rendszer. Miskéri László arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállaló a munkaszerződés során a munkaerejét bocsátja áruba, nem pedig az egészségét, így a munkavédelem fejlesztése elengedhetetlen a tagállamokban és az Európai Unióban is. 

Megfelelő minimálbérek

A második panelbeszélgetés Podruzsik Szilárd moderálásában a Megfelelő Minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatban Szabó Imre Szilárd a munkajogi, Lajtai György a közgazdasági, míg Fürjes József az ágazati kihívásokról adtak részletes képet. Az előadók kifejtették, hogy az irányelvnek köszönhetően hangsúlyosabbá válhat a hatékony jogérvényesítés elve, előtérbe kerülhetnek a munkavállalók minimálbéren keresztüli védelmét biztosító mechanizmusok. Az előadások kiemelték a kollektív szerződéses lefedettség arányához kapcsolódó, valamint a minimálbér alakulásának nyomon követésérére és az adatgyűjtésre vonatkozó elvárások megjelenését. Szabó Imre Szilárd kiemelte, a kollektív szerződések számán kívül nagyon fontos azok tartalma, illetve kiemelte, a magyar Munka Törvénykönyve részletes szabályai sok esetben nem adnak elég ösztönzést a kollektív szerződések tárgyalásának. Lajtai György vázolta, a minimálbér megállapításakor egyrészt a megélhetési költségeket kell számításba venni, másrészt a gazdasági kiegyenlítődési igényeket, harmadrészt a versenyképességet. Fürjes Gábor József hangsúlyozta, bár az árvízi védekezésben élen jártak a víziközmű ágazat munkavállalói, az ágazatban dolgozók 60 százaléka a minimálbér közelében keres. Így az a helyzet állt elő, mint mondta, hogy a minimálbér központi emelésével sokkal magasabb keresetnövekedést tudhattak magukénak a munkavállalók mint a kollektív szerződésekkel.

Kohéziós politika

Másnap Greinstetter Balázs a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatójának előadása hangzott el „A kohéziós politika jövője és a foglalkoztatás” címmel. Elmondta, felzárkózási célokat fogalmaznak meg a tagállamok, Magyarország célja, hogy az öt legélhetőbb ország között legyen 2030-ra. Hozzátette, a tapasztalatok szerint a kohéziós politikában minden egyes euró hatása megnégyszereződött. De nem egyenletes a fejlesztés, a regionális különbségek megmaradtak. Ezért a kohéziós források 64 százalékát a leginkább hátrányos területek fordították, illetve ösztönözték a funkcionális térségi kapcsolatok fejlődését, és a komplex térségfejlesztési programokat. Három fő munkaerőpiaci programot indítottak, ezek az aktív munkaerőpiaci eszközök keretében a munkaerő biztosítását célzó programok, a fiatalok bevonása és a munkahelyi képzések támogatása voltak. Ez utóbbi program keretében 70 ezer munkavállaló vett részt képzésen.

Ezt követően azokról a pályázatokról beszélt, amelyek a szociális partnerek számára kerültek meghirdetésre, mint például a munkaügyi jogsegélyszolgálat, az ágazati munkavédelmi és egészségtudatosság programok és a vállalatokhoz adaptáló program. Jelenleg kapacitásnövelő programokra pályázhatnak a szociális partnerek.

Digitális kihívások

A „Munkaerőpiaci kihívások a digitális átállás korában" témakörhöz kapcsolódó panelbeszélgetést Koller Erika moderálta. Kártyás Gábor előadásában a digitalizáció okozta kihívásokra helyezte a fókuszt, amelyek nem csak az egyéni, de a kollektív munkajog területén is erőteljes változásokat eredményeznek. Az utóbbi évtizedben megjelentek az innovatív, nyitott, hálózat-jellegű szervezkedési logikát képviselő szakszervezetek és egyéb alternatív jellegű, rugalmas érdekképviseleti struktúrák. A digitális eszközök hatékonyságuknak köszönhetően tudnák csökkenteni a munkaidőt, valójában inkább meghosszabbítják. További probléma, hogy a digitalizációt és a vele változó körülményeket késve követi a jogalkotás, ennek terén az európai szabályozásnak is adósságai vannak. Szabó Imre Szilárd előadásában azt vizsgálta, hogy ennek kapcsán a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe, különös tekintettel a versenyjogi szabályok okozta ellentmondásokra. Hatvani Jácint a digitalizáció hatásait saját ágazatában (villamosenergiaipar) mutatta be, különös tekintettel a munkaszervezési folyamatok átalakulására.

 
Mezőgazdaság

Az utolsó panelbeszélgetést, amely a „Zöld átmenet, a fenntartható foglalkoztatás a mezőgazdaságban” témakört ölelte fel, Kállay Piroska moderálta. Itt Bálint Csaba, az agrárfoglalkoztatás speciális kérdéseiről, Kasza Gyula az élelmiszerpazarlás az élelmiszerrendszerek szervezéséről, Vér Zsófia a rövid ellátási láncok jelentőségéről és a zöld átmenet kérdéseiről adott elő. A felkért hozzászólók elemezték a mezőgazdaságban megfigyelhető folyamatokat, a mezőgazdaság munkaerő-csökkenéséről, a technológiai változásokról és mindazokról a kihívásokról, amelyekre európai szinten kell megtalálni a válaszokat. Kállay Piroska elmondta, a magyar elnökség felkérésére az EGSZB véleményt készít elő a fenntartható és ellenálló élelmiszerrendszerek témájában, amely véleményhez a három felszólaló szakértelme nagyban hozzájárul majd. 

A panelhez hozzászólók közül Hujber Tibor, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete részéről annak a véleményének adott hangot, hogy nem volt elegendő a panel által biztosított időkeret ennek a fontos területnek a feltérképezésére. Az iparágban dolgozók élő rendszerrel dolgoznak, itt más a munkaidő meghatározása, vagy a munkavégzésnek más foglalkoztatás-egészségügyi vetületei jelentkeznek. Továbbá a mezőgazdaság területén a szociális kondícionalitást 2025-től alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az agrárvállalkozók nem jutnak forrásokhoz, ha nem teljesítik a jogszabályban előírt feltételeket. Mindezért fontos, hogy elinduljon a párbeszéd ebben a témában is.

k.l.