Mesterséges intelligencia, nemzedéki megújulás

– Az elmúlt időszak egyik fontos témája volt a mesterséges intelligencia munkaerő piacra gyakorolt hatásáról újabb állásfoglalás, a plenáris ülés 2026. március 18-án fogadott el – mondja dr. Kállay Piroska. – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye (EGSZB SOC/850) a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmikus irányítás hatásait vizsgálva a foglalkoztatásra megállapította, hogy a technológiai fejlődés egyszerre növelheti a versenyképességet és hordozhat kockázatokat a munkavállalók számára. Igaz, hogy a munkabiztonság területén az MI segíthet a veszélyek felismerésében, javíthatja a munkaszervezést, a termelékenységet, elősegítheti a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, ugyanakkor nem lehet eltekinteni például a pszichoszociális hatásoktól, mivel a technológia bevezetése fokozza a munka intenzitását, technostresszt okozhat, és csökkentheti a munkavállalók döntéshozatali autonómiáját. Ezen túl a munkahelyi felügyelet aránytalan kontrollt biztosíthat a munkáltatóknak.

Ezért az EGSZB részéről olyan ajánlásokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt az emberi ellenőrzés érvényesítéséről szólnak, a szabályozásról – uniós jogszabály kidolgozásáról az algoritmikus irányításról –, a szociális párbeszéd kiterjesztéséről. 

Nemzedéki biztos

– Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság asztalán a mások fontos kérdés a szociális feltételesség volt, amely azt jelenti, hogy a munkáltatónak meg kell felelni bizonyos kritériumoknak, hogy megkapja az EU támogatásait. Ez a beruházásokat és kifejezetten a közös agrárpolitikát érinti. Az én javaslatomra bekerült egy paragrafus, hogy a vidéki foglalkoztatás fejlesztéséhez és generációváltáshoz a kritérium a rendezett munkaügyi feltételek elengedhetetlenek.

Mindez a Mezőgazdaság generációs megújulására vonatkozó stratégiában került rögzítésre, amely a generációk közötti szolidaritás megerősítését célozza. Ebben az EGSZB azt szorgalmazza, hogy túlmutatva rövid távú politikai ciklusokon, garantálni kell a fiatalok, a dolgozó korosztály és az idősek jogainak egyensúlyát. A Bizottság egy olyan módszertan bevezetését szorgalmazza, amely minden új uniós jogszabály esetében vizsgálja annak hosszú távú hatásait a jövő nemzedékeire. Megállapítja, hogy az időseket nem teherként, hanem erőforrásként kell kezelni, támogatva társadalmi és gazdasági részvételüket, a fiatalokat pedig be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba

Egy európai nemzedéki biztos kinevezése és egy dedikált ügynökség vagy megfigyelőközpont létrehozása is szerepel a javaslatban, amely utóbbi nyomon követi a demográfiai mutatókat és a stratégia megvalósulását. A dokumentum alapvetése, hogy a generációk közötti szövetség az európai szociális modell fenntarthatóságának záloga.

A Nemzedéki megújulás az uniós mezőgazdaságban kiemelt helyen elemzi a mezőgazdasági termelők elöregedését és a fiatalok ágazatba való belépésének akadályait is. Ez utóbbiak a földhöz való hozzáférés nehézsége, a magas földárak és a tőkehiány. De említeni lehet a tudásátadás és innováció szerepét is, hiszen ez a stratégia sürgeti a „gazdaságátadási tervek” kidolgozását, ahol az idősebb generáció mentorálással segíti az utódokat, az ifjabbak pedig behozzák a modern digitális és fenntarthatósági ismereteket.

l-