ETUC regionális szeminárium a méltányos átmenetről

A rendezvény helyszíne a Bolgár Független Szakszervezetek Szövetségének, a CITUB-nak a székháza volt, a program a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával valósult meg. Magyarországról a LIGA Szakszervezetek delegációjaként Bognár Ferenc, a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség képviseletében, Sólyom Zoltán, az Olajipari Szakszervezet képviseletében, Dzama-Demjén László, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete képviseletében, valamint Medveczki Zsolt, az EVDSZ / Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezet képviseletében vett részt a tanácskozáson.

A szemináriumon több európai és európai uniós kapcsolódású ország szakszervezeti képviselői voltak jelen: Georgia, Szerbia, Észak-Macedónia, Horvátország, Románia, Görögország, Bulgária, Spanyolország és Magyarország (ahonnan a LIGA Szakszervezetek delegációja mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselői is jelen voltak). Ez a széles regionális részvétel lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők ne csupán nemzeti tapasztalatokat osszanak meg egymással, hanem közösen vizsgálják meg azokat a kihívásokat is, amelyek Közép-Kelet-Európától a Balkánig sok ágazatban hasonló módon jelentkeznek.

A rendezvény alapvető célja annak áttekintése volt, hogy az Európai Unió dekarbonizációs céljainak teljesítése miként alakítja át a gazdaságot, az ipart és a munkaerőpiacot. A zöld átállás különösen érzékenyen érinti azokat az ágazatokat, amelyek energiaigényesek, magas kibocsátással működnek, vagy amelyek technológiai modellje jelentős változás előtt áll. Ilyen terület többek között az autógyártás, az acélgyártás, a szénbányászat, az energiaszektor és a vegyipar. A szakszervezetek számára kulcskérdés, hogy az átmenet ne pusztán technológiai vagy környezetpolitikai folyamat legyen, hanem társadalmi szempontból is igazságos módon valósuljon meg.

A tanácskozás első napján az ETUC, a CITUB és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselőinek bevezetőjét követően bolgár és uniós döntéshozók részvételével zajlott panelbeszélgetés. Ezt követően a „Közép-Kelet-Európától a Balkánig – közös kihívások és lehetőségek" című panel keretében a résztvevők a régió közös problémáiról, a munkahelyek védelméről, az ipari átalakulásról, valamint a szakszervezetek szerepéről egyeztettek. A második napon a Syndex szakértőinek moderálásával országos ülésekre és csoportmunkára került sor, ahol a résztvevők a kutatási eredmények alapján elemezték saját országuk helyzetét, majd plenáris ülésen ismertették a következtetéseket. A programban külön blokk foglalkozott a méltányos átállás országonként eltérő hatásaival, a bolgár tapasztalatokkal, valamint spanyol szakszervezeti példákkal is. A nap végén Kalina Arabadjieva, az ETUI képviselője tartott előadást a méltányos átállásról szóló irányelvi kezdeményezésről és a következő lépésekről.

A szeminárium szakmai alapját képező előzetes jelentés rámutatott arra, hogy a klímasemlegességre való átállás Európa-szerte átalakítja a gazdasági és társadalmi viszonyokat. A változás a munkavállalók szempontjából nem csupán a munkahelyek számát érinti, hanem a szükséges készségeket, a foglalkoztatás biztonságát és a munkakörülményeket is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek közvetlen érdekük és felelősségük van abban, hogy a változások előrejelzésében, a munkavállalók tájékoztatásában, képzésében és érdekeik képviseletében aktív szerepet vállaljanak.

Magyarország szempontjából a jelentés több fontos megállapítást is tartalmazott. A hazai dekarbonizáció jelentős része már az 1990-es évek ipari átalakulásával megkezdődött, amikor a nehézipar visszaesése önmagában is jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezett. A 2000-es évektől a szénfelhasználás visszaszorulása is hozzájárult a kibocsátás mérsékléséhez, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók, különösen a kőolaj és a földgáz továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a magyar energiaellátásban. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a dekarbonizáció foglalkoztatási hatásai egyelőre makroszinten nem jelentkeztek drámai módon, de a veszélyeztetett ágazatokban és régiókban a munkahelyek védelme és az átmenet előkészítése komoly kihívást jelent.

Különösen fontos magyar vonatkozás, hogy a feldolgozóiparban az elmúlt években számottevő foglalkoztatáscsökkenés volt tapasztalható, miközben az autóipar, a fémipar, a vegyipar, az energiaellátás és a bányászathoz kapcsolódó térségek a zöld átállás szempontjából kiemelten érzékeny területek. A jelentés szerint a szén fokozatos kivezetése Magyarországon elsősorban a Mátrai Erőmű térségében koncentrálódik, míg más érintett ágazatok az ország több pontján jelen vannak. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország számára 250 millió eurót különítettek el a Méltányos Átállási Alapból, három területi tervvel: Baranya, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék érintettségével.

Az Olajipari Szakszervezet által is képviselt vegyipari terület jelenleg a dekarbonizációs célok teljesítéséből fakadó közvetlen hatások szempontjából kevésbé érintett, ugyanakkor a klíma- és energiapolitikai célok további szigorítása már az olajfeldolgozáshoz kapcsolódó Petrolkémiai ágazatban is komoly kihívásokat okozhat. Ennek következményeként Magyarországon is felmerülhet egyes gyárak, üzemek működésének visszafogása vagy bezárása, ahogyan erre Európa más részein, elsősorban Nyugat-Európában már láthatók példák. A kialakuló helyzet kezelésében, a munkavállalói érdekek összehangolt képviseletében és az időben történő információszerzésben komoly segítséget jelenthet az Európai Üzemi Tanácsok munkája is.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a méltányos átmenet nem valósítható meg érdemi társadalmi párbeszéd nélkül. A zöld átállás akkor lehet valóban igazságos, ha a munkavállalók és képviseleteik már a döntések előkészítésébe is bekapcsolódhatnak, és nem csupán utólag szembesülnek az átalakulás következményeivel. A szakszervezetek feladata, hogy egyszerre képviseljék a munkahelyek védelmét, a munkavállalók átképzését és továbbképzését, az ipari kapacitások fenntartható megújítását, valamint az érintett térségek társadalmi biztonságát.

A szófiai szeminárium fontos tapasztalata, hogy a dekarbonizáció nem kezelhető kizárólag környezetvédelmi vagy gazdaságpolitikai kérdésként. Az átállás sikere azon múlik, hogy a munkavállalók nem elszenvedői, hanem alakítói lesznek-e a változásoknak. Ehhez kiszámítható iparpolitika, célzott uniós és nemzeti források, valódi szociális párbeszéd, valamint erős szakszervezeti jelenlét szükséges.

A LIGA Szakszervezetek delegációja számára a szeminárium megerősítette: Magyarországon is kiemelt feladat a méltányos átmenet munkavállalói szempontú kezelése. A következő időszak egyik legfontosabb érdekvédelmi kérdése az lesz, hogy az érintett ágazatokban dolgozók ne vesztesként, hanem biztonságos, kiszámítható és támogatott módon vehessenek részt az ipari és energetikai átalakulásban.

Sólyom Zoltán

Olajipari Szakszervezet