Áttörni az "üvegplafont"

Az Európai Bizottság március 5-én közzétett jelentése rámutat, hogy a vállalatok vezetőtestületeiben lévő nők számának növelése terén kismértékű előrelépés történt egy évvel azt követően, hogy Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos hiteles önszabályozási intézkedések végrehajtására szólított fel (MEMO/11/124). Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő (13,7%). Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Ilyen ütem mellett azonban további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése.

Áttörni az

A vezető pozíciókban a nemek közötti egyensúly bizonyítottan hozzájárul a megfelelőbb üzleti teljesítményhez, a versenyképesség javításához és a gazdasági előnyök megteremtéséhez. McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young a tőzsdén jegyzett 290 legnagyobb vállalatot vizsgálta meg. Azt állapították meg, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Európában a bejegyzett vállalatok vezetőtestületeiben tapasztalható nemek közötti egyensúly hiányának kérdésével foglalkozó megfelelő intézkedések meghatározása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt kezdeményezett. A Bizottság uniós szintű lehetséges intézkedésekre vonatkozó véleményeket gyűjt, jogalkotási intézkedéseket is beleértve, hogy helyreállítsa a vállalatok vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúlyt. A nyilvános konzultáció 2012. május 28-ig tart. Ezt követően a Bizottság az év folyamán a későbbiekben határoz a további eljárásról.

A vállalatok vezetőtestületeiben lévő nemek közötti egyensúlyról szóló mai jelentést egy évvel azután készítették el, hogy Viviane Reding uniós jogérvényesülési biztos arra ösztönözte a tőzsdén jegyzett vállalatokat Európában, hogy önkéntesen növeljék a vezetőtestületeikben lévő nők számát a nők vezetőtestületbeli arányának növelésére irányuló szándéknyilatkozat aláírása által. A szándéknyilatkozat aláírásával a vállalatok elkötelezik magukat a vezetőtestületekben lévő nők arányának 2015-ig 30%-kal, és 2020-ig 40%-kal való növelése mellett. Az elmúlt 12 hónapban Európa-szerte azonban mindössze 24 vállalat írta alá a szándéknyilatkozatot.

Egy évvel ezelőtt azt kértem a vállalatoktól, hogy önként vállalják a vezetőtestületekben lévő nők arányának növelését. Felhívásomat támogatta az Európai Parlament és azt számos uniós tagállam üzleti vállalkozásainak továbbították a foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi miniszterek. Szomorúan tapasztalom ugyanakkor, hogy felhívásaink ellenére az önszabályozás mostanáig nem járt kielégítő eredménnyel - nyilatkozta Viviane Reding, az európai Bizottság alelnöke és az Unió jogérvényesülési biztosa. A nők vezető beosztásokban való jelenlétének hiánya az üzleti világban károsan befolyásolja a versenyképességet és akadályozza a gazdasági növekedést. Ez az oka annak, hogy számos uniós tagállam - Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország - elkezdett foglalkozni ezzel a jelenséggel azáltal, hogy a vállalati igazgatótanácsokra vonatkozóan nemi kvóták bevezetésére irányuló jogszabályokat fogad el. Néhány ország - Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia - az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiban a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó szabályokat fogadott el. Én személy szerint nem nagyon támogatom a kvótákat, az általuk elért eredménnyel azonban elégedett vagyok. Azt is meg kell jegyezni, hogy a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységet folytató üzleti vállalkozásoknak a kvótákkal kapcsolatos eltérő nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük, amennyiben részt akarnak venni közbeszerzési eljárásokban. A Bizottság 2012. évi jogalkotási munkaprogramja ezért tartalmaz egy kezdeményezést a helyzet kezelésére vonatkozóan. Arra ösztönzök most mindenkit - az egyes vállalkozásokat, szociális partnereket, érdekelt nem kormányzati szervezeteket és polgárokat -, mondják el véleményüket, hogy az EU-nak milyen intézkedéseket kellene hoznia a vezetőtestületekben lévő nemi sokszínűség hiányának kezelésére. Úgy gondolom, legfőbb ideje, hogy Európa áttörje az üvegplafont, amely továbbra is akadályozza, hogy a tehetséges nők Európa jegyzett vállalkozásainak vezető beosztásaiba kerüljenek. Szorosan együtt fogok működni az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, hogy véghezvigyük a változtatásokat.

Európa vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúly javítása kapcsán elért fejlődés az elmúlt évben volt a legkiemelkedőbb hosszú idő óta (1,9%-os növekedés 2010 októbere és 2012 januárja között, összehasonlítva a hosszú távú, évi 0,6%-os átlagos növekedéssel az elmúlt évtizedben). Ez a növekedés a Bizottság és az Európai Parlament felhívásainak (MEMO/11/487), valamint számos nemzeti jogalkotási kezdeményezésnek tulajdonítható. Franciaország, amely 2011-ben vezetett be a vezetőtestületekben lévő nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos jogszabályokat, önmagában hozzávetőlegesen a növekedés felét teszi ki. Általánosságban a változás azonban továbbra is rendkívül alacsony. A vezetőtestületek elnöki székében ülő nők száma még csökkent is, 2012 januárjában 3,2% volt, míg 2010-ben még 3,4%.

Az európaiak teljes mértékben egyetértenek abban, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten: egy ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint (lásd a mellékletet) az európaiak 88%-a véli úgy, hogy azonos képességek megléte esetén a nőknek azonos arányban kell képviseltetniük magukat vezető beosztásokban az üzleti életben. Az európaiak 76%-a szerint a nők rendelkeznek a szükséges készségekkel. Végül, a megkérdezettek 75%-a támogatja a vállalati igazgatótanácsok esetében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó jogszabályt, a válaszadók relatív többsége (49%) szerint a pénzbüntetés a legmegfelelőbb mechanizmus az ilyen jogszabályok végrehajtásához (lásd a mellékletet).

Előzmények

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a gazdasági döntéshozatal során a nemek közötti megfelelőbb egyensúly jelentős gazdasági előnyökkel jár (lásd a Bizottság mai jelentését). Ha nagyobb számban dolgoznának nők vezető beosztásokban, az összességében hozzájárulna az eredményesebb és innovatívabb munkakörnyezethez és a vállalatok teljesítményének javulásához. Ez növelné a versenyképességet is. A friss egyetemi diplomások 60%-a nő, azonban közülük csak kevesen kerülnek a vállalkozások vezető beosztásaiba. A vezető pozíciók megszerzésének lehetővé tétele ösztönzőleg hat a nőkre, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásban maradjanak, segítve ezáltal a női foglalkoztatási arány növelését, valamint a nőkben rejlő potenciál emberi erőforrásként való jobb kihasználását. Ha el akarjuk érni az Európa 2020 stratégia - az EU növekedési stratégiája - által kitűzött célt, hogy a foglalkoztatási rátát a 20 és 64 év közötti férfiak és nők esetében 75%-kal növeljük, a nemi diverzitást a növekedést elősegítő eszközzé kell tennünk- nyilatkozta Viviane Reding, a Bizottság alelnöke.

José Manuel Barroso elnök és Reding alelnök 2010 márciusában kezdeményezte a nők chartájának létrehozását, amelynek egyik célja az egyenlőség előmozdítása a döntéshozatalban (IP/10/237). E kötelezettségvállalásokat a Bizottság 2010 szeptemberében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5 éves stratégia elfogadásával erősítette meg (IP/10/1149 és MEMO/10/430), amelyben azt is kijelentette, hogy megvizsgálja, milyen célzott kezdeményezésekkel növelhető a gazdasági döntéshozatalban a női felső vezetők száma. Az Európai Bizottság 2012. évi munkaprogramja a tőzsdén jegyzett vállalatokban a nemek közti egyensúlyról szóló jogalkotási kezdeményezést tartalmaz.

A Bizottság jelentése rámutat, hogy míg a közelmúltban történt ugyan némi előrelépés, különösen a nemi kvótákat bevezető országokban, a fejlődés továbbra is lassú. Nagy különbségek tapasztalhatóak az egyes országok között is, a legnagyobb vállalatok vezetőtestületeiben Finnországban a nők aránya 27%, Lettországban 26%, míg ugyanez az arány Máltán mindössze 3% és Cipruson 4%.

üvegplafon esélyegyenlőség


Letölthető dokumentumok:

Uvegplafon_Magyarorszagon.pdf