Heves viták a bérekről az OKÉT-en

Napirend előtti hozzászólásában Szűcs Viktória (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) jelezte, hogy a 2013. évi kompenzáció folyósításánál a hibás munkáltatói adatszolgáltatás korrigálása esetén - az OKÉT ajánlás ellenére - egyes esetekben a MÁK nem fizeti ki a munkavállaló számára visszamenőlegesen a különbözetet. Banai Péter az NGM helyettes államtitkára azt ígérte, hogy az NGM intézkedik a MÁK felé. Ehhez segítségként kérte konkrét esetek dokumentumainak a megküldését.

Szűcs Viktória a június 18-i felvetésük, és az arra érkezett NGM levél alapján ismételten megkérdezte, hogy mikor számíthatnak a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács (SZÁÉT) összehívására, melyre Dr. Kecskés Péter az EMMI főosztályvezetője elmondta, hogy az MKKSZ-szel előzetesen konzultálva a szakszervezetekkel az egyeztetést szükségesnek látják, a további részletek a jövő hét elején kerülnek pontosításra. Boros Péterné (MKKSZ) mindezekhez hozzátette, hogy a Soltész Miklós államtitkár úrral a héten folytatott megbeszélésen a szakszervezetekkel történő szeptember 4-i találkozóban állapodtak meg előzetesen.

Holecz Gábor (Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete) jelezte, hogy a június 18-i ülést követően a kért dokumentumokat megküldte az NGM-nek, ennek alapján ismételten megkérdezte, hogy mikor számíthatnak a Közszolgálati Pénzügyi Érdekegyeztető Tanács összehívására. Banai Péter válaszában elmondta, hogy az igény továbbításra került az NGM illetékes vezetőihez, akik foglalkoznak az üggyel, ősszel lehetséges visszatérni a tanács működtetésének a kérdésére.

Varga László, a SZEF elnöke a bankszámla költségtérítéséről - hivatkozással a bevezetéskori egységes gyakorlatra, a Kúria mostani döntésére, a költségtérítés eltörléséről megjelent ellentmondásos nyilatkozatokra - az oldal részéről megállapodást javasolt a következők szerint: a közszférában egységes, kötelező költségtérítés működjön, amelynek összege a bevezetéskori havi 2000 Ft 50%-kal emelt összege legyen.

Banai Péter elmondta, nincs olyan döntés, amely a költségtérítés megszüntetéséről szólna. A mára kialakult gyakorlat valóban eltérő, a kormány vizsgálja az egységes szabályozás lehetőségét.

Pongó Géza, a LIGA Szakszervezetek társelnöke elmondta, hogy a közszolgálat egységes kezelését támogatják az életpályák bevezetése terén. Más életpályákkal és a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben azonban a rendvédelmi életpálya bevezetése lekerült a napirendről, bár pár hete mintha újból a rendvédelmi életpálya 2014. évi bevezetéséről lehetett volna olvasni. Pongó Géza azt kérte, kerüljön összehívásra a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) - amit már fél éve sürgetnek -, és kapjanak tájékoztatást a rendvédelmi életpálya modell sorsáról.

Banai Péter elmondta, hogy a kormány foglalkozott további életpályákkal, az ezekhez kapcsolható bérrendszerekkel, ezek bevezetéséről azonban nincs döntés. A BÉT összehívására vonatkozó igény a BM-hez továbbításra kerül. Lóczy Péter (KIM) elmondta továbbá, hogy a közszolgálati életpályák (Kttv., Hszt., Hjt.) összehangolása a vonatkozó kormányhatározatok alapján (1207/2011, 1004/2013) elkészült, az illetményrendszeren kívül a stratégia valamennyi eleme teljesül, az illetményrendszer pedig a költségvetési lehetőségek függvénye.

Holecz Gábor (MOSZ) felidézte, hogy a NAV részére külön - a rendészetitől eltérő - életpályamodellt ígértek. Kérte, hogy amennyiben van ilyen tervezet, azt kapják meg véleményezésre.

Az önkormányzati oldal részéről Dr. Steiner Erika (TÖOSZ) a szakszervezeti felvetéseket támogatta, külön kiemelve az egységes számlaköltség-térítés szükségességét.

A kormányzati oldal kérte, hogy a felkészülés érdekében lehetőség szerint a napirend előtti témákat a jövőben az ülést megelőzően kaphassa meg.

Tájékoztató és konzultáció a közszféra 2013. és 2014. évi bér- és kereseti helyzetének alakulásáról, valamint a június 18-ai OKÉT ülésen történt szakszervezeti felvetésekkel kapcsolatos intézkedésekről

Fehér József szakszervezeti ügyvivő az oldal nevében kérte, hogy a jövőben a kormány - az alapszabálynak megfelelően - készítsen írásos előterjesztést a napirendhez.

Banai Péter (NGM) elöljáróban ismertette a költségvetés benyújtásának a menetét, eszerint: a következő két héten belül a költségvetés első változata kormányülésre kerül, majd a Költségvetési Tanács véleményezi, előzetes tervek szerint szeptember 25-én a Kormány ismét megtárgyalja és szeptember végéig benyújtásra kerül az Országgyűléshez. Vagyis még két kormányülés foglalkozik vele, így az OKÉT véleményének becsatornázására van lehetőség.

Ismertette továbbá, hogy időközben döntés született a pedagógus életpályamodell bevezetésével párhuzamosan a béremelés megkezdéséről is. 2013. szeptember elsejétől a béremelés 60%-a valósulhat meg, majd az ezt követő négy évben 10-10%. Ez összességében éves szinten 150 milliárd forint feletti többletbér-kiadást okoz, és ez 34%-os növekedést jelent az emelés előttihez képest. További ágazati vagy általános jellegű béremelésről a közszférában a kormány nem döntött. Ugyanakkor hozott olyan döntéseket, amelyek a közszféra munkavállalóit is érintik, ilyenek a devizahitelesek megmentése érdekében tervezett újabb intézkedések, a családi adókedvezmény nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére történő igénybevételi lehetőségének bevezetése. A közszféra béreinek növelésére vonatkozó szakszervezeti javaslatok a kormány számára ismertek, de - a pedagógusokon kívül - nincs döntés a bruttó bérek emelésére.

Fehér József (oldalügyvivő) elmondta, a szakszervezetek nem tekintik béremelésnek a devizahitelesek megsegítését, a rezsiköltségek csökkentését, a családi kedvezmény kiterjesztését. A munka ellenértéke a bér, de az elmúlt időszakban a bérezés, a munkajövedelem leértékelődése zajlik.

A szakszervezetek fenntartják bérkövetelésüket:

-        a 2008 óta változatlan bértáblák 20%-os emelése,

-        a fizetési fokozatok számának 2-vel történő emelése,

-        egységes kafetéria rendszer a közszférában.

Fontosnak tartják továbbá, hogy 2013 ne teljen el úgy, hogy a közszférában nincs semmilyen általános intézkedés. A közszférában az egész kormányzati ciklusban be vannak fagyasztva a bérek, miközben más célokra jut forrás. Tarthatatlan, hogy 2014-re is csak a kompenzáció fenntartását tervezi a kormány, miközben a GDP növekedésével számol.

Bárdos Judit (SZEF, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete) többek között arra emlékeztetett, hogy 2011-12-ben a rendvédelmi dolgozóknak 30%-os keresetnövekedést ígért a tárca.

Varga László (SZEF elnök) arról beszélt, hogy bár egyénileg akár örülni is lehet a kormány egy-egy intézkedésének, összességében azonban a problémák csak halmozódnak. Szükség lenne normális párbeszédre, érdekegyeztetésre ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az ellentmondások, a téves döntések. Ehhez azonban az is kellene, és ezt nyomatékosan kérik, hogy a politikai vezetők is jöjjenek el az érdekegyeztető tárgyalásra, hogy első kézből hallják ezeket a problémákat.

Dr. Horváth Péter (SZEF, Pedagógusok Szakszervezete) egyrészt köszönetét fejezte ki a pedagógusok nevében, hogy mégis elindul 2013 szeptemberében az életpálya-modellel a béremelés is, másrészt részletezte, hogy a béremelés miért vált ki a pedagógusok széles körében ellenérzéseket. A legfontosabb kifogás, hogy a minőséget, a többlettudást nem ismeri el a rendszer, nem azok jutnak a nagyobb mértékű emeléshez (sőt esetenként veszteséget könyvelnek majd el), akik ezt jobban megérdemelnék.  

Boros Péterné (SZEF, MKKSZ) megkérdezte, hogy lehet-e számítani az ún. kormányablak képzésben részesült kormánytisztviselők 30%-os illetménypótlékára.

Szűcs Viktória (SZEF, BDDSZ) a szociális ágazat bérproblémáira hívta fel a figyelmet, miszerint a nettó átlagkereset mindössze 78 ezer forint az ágazatban, és gyakorlatilag nincs bérkülönbség az A-E besorolási osztályokban. Az ágazatból sokan átmennek az egészségügybe és az oktatásba, illetve külföldön vállalnak munkát. Nem volt szerencsés az egészségügyi és a szociális ágazat szembeállítása, kérik az egészségügyi béremelés kiterjesztését a szociális ágazatra, illetve az ágazati tárgyalások megkezdését az EMMI-vel.

Holecz Gábor (MOSZ, VPDSZ) hangsúlyozta, hogy hiába valósul meg a közszolgálati életpályák összehangolása, azok valamennyi kormányhatározatokban szereplő eleme, az előmeneteli és bérrendszerek nélkül nincs életpálya. Továbbá a közszolgálati életpályák szóban forgó megújítása a NAV-ra nem is terjed ki, itt önálló életpályára lenne szükség.

Bazsik István (LIGA, Honvédszakszervezet) többek között elmondta, hogy a kormány bérpolitikája feszültséget kelt a közszféra bérrendezésben részesült és az abból mindezideig kimaradt munkavállalói csoportjai között. A kompenzáció kivezetését meg kell oldani. A közszféra valamilyen pozitív, általános kormányzati megerősítésre, bérintézkedésre vár, a családpolitikai és a kormányzat által említett egyéb jövedelempolitika intézkedéseket nem tekintik ilyennek. A statisztika elfedi a valós helyzetet, azt, hogy például a kezdő katonák nettó 65 ezer forintot kapnak.

Pongó Géza (LIGA, FRSZ) elkeserítőnek tartotta, hogy megint semmilyen előrelépésről nem fog tudni beszámolni a tagságuknak.  

Fehér József jelezte, hogy a szakszervezeti oldal a költségvetés parlamenti benyújtása előtt újra tárgyalni kíván a 2014. évi bérekről, és kérik, hogy a tárgyaláson legyen jelen a politikai vezetés is (miniszter, államtitkár), ahogy azt Varga Mihály miniszter úrnak írt júliusi levelükben is már kérték. Emlékeztetett arra is, hogy az alapszabály szerint az OKÉT nem tárgyal adókról, nyugdíjakról, jövedelempolitikáról, így nem is vett részt ezen kormányzati intézkedések véleményezésében.

Dr. Steiner Erika (TÖOSZ) elmondta, hogy az önkormányzatok is tarthatatlannak ítélik a változatlan bérszinteket, ezért támogatják a szakszervezetek béremelési törekvéseit, feltéve, hogy ennek megvalósításához az önkormányzatok központi támogatást kapnak.

Banai Péter (NGM) válaszában a következőket mondta el:

-          az önkormányzatokat emlékeztette arra, hogy az állam részben-egészben átvállalta az adósságállományukat, illetve, hogy feladataikhoz a megfelelő forrást is megkapják,

-          felhívta a figyelmet arra, hogy a makrogazdasági feltételek alakulását nem lehet figyelmen kívül hagyni; 1%-os GDP többlet ugyan nagyságrendileg 120 Mrd Ft többletbevételt jelent 2014-ben a költségvetésben, de ez a többlet kevesebb, mint amennyi a pedagógus béremeléshez és a családi adókedvezmény kiterjesztéséhez kell. Fedezetlen kiadást pedig a Kormány nem vállalhat.

-          A kormányzat álláspontja szerint a munkavégzés ellenértékének tekinthető a kézhez kapott nettó bér, amelynek vásárlóértékét, szabadon felhasználható részét kedvezően alakítják az adórendszer változásai mellett a rezsicsökkentés tételei, a devizaadósok megsegítése, illetve a csökkenő infláció is, azaz beszélni kell az OKÉT-ban a bérek reálértékének alakulásáról is.

-          Ugyancsak nem lehet munkavállalói oldalról sem figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány a bérek csökkentése nélkül hajtotta végre a hihetetlen mértékű költségvetési konszolidációt (a 2006. évi 9,4%-ról 3% alá süllyedt az államháztartás hiánya), sőt, hogy 2013. I. félévében már nőtt a közszférában a reálkereset, ezen belül a minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke is.

-          Egy olyan átfogó bérrendezésnél, mint amilyen a pedagógusoknál megvalósul, előfordulhatnak olyanok, akik nem értenek mindennel egyet.

-          A „másra van pénz” felvetésnél túlzó a sportra költött, szakszervezetek által idézett költségvetési összeg.

-          A kormánytisztviselők „kormányablak” pótléka tekintetében a kormányzat ismeri a felvetést, arról tartanak az egyeztetések.

-          A szociális területen a bérek valóban a legalacsonyabbak a közszférában, azonban a szakszervezet által idézettnél magasabbak (a KSH adatok alapján a bruttó átlagbér 142 ezer, a nettó 93 ezer Ft). Az adatok egyeztetése érdekében a kormányzati oldal kéri, hogy a BDDSZ elnöke küldje meg az általa idézett adatok forrását.

-          A kormányzat nyitott az újabb bértárgyalási fordulóra szeptemberben. A politikai vezetők tudnak a felvetésekről, a tárgyaláson való személyes részvételükre vonatkozó szakszervezeti kérést továbbítja.

A szakszervezeti oldal képviselői ezt követően megismételték, hogy a tárgyalás folytatását kérik szeptember folyamán, mégpedig döntéshozó politikai vezető részvételével. Méltánytalannak tartják azt mondani, hogy a bérből és fizetésből élőket érintette a legkevésbé a válság. Egyértelmű választ várnak arra, hogy lesz vagy nem béremelés a közszférában. Emlékeztettek arra is, hogy 2010 óta semmit nem kaptak az OKÉT-ban.

Megállapították, hogy Magyarországon senki nem kapja meg a munkaereje árát. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közszféra munkavállalóinak több mint egyharmadát nem érintik a kormányzat által emlegetett kedvező intézkedések (egészségügyi és pedagógus béremelés, adóváltozások, rezsicsökkentés stb.), velük mi lesz?

Konkrét választ kértek a havi 10.000 Ft Erzsébet utalvány juttatásra vonatkozó javaslatukra.

A munkabéke érdekében a közszféra munkavállalói valamilyen gesztust várnak a kormánytól.

Felvetették, hogy amennyiben a kormányzat különböző adó- és jövedelempolitikai intézkedésekre hivatkozik a bérpolitika helyett, úgy kapjon az OKÉT is jogot az ezekről való tárgyalásra.

Az életpályák tekintetében megismételték, hogy azok bérek nélkül semmit nem érnek. A pedagógusok körében pedig a bérintézkedések mellett is nagyfokú az elkeseredettség, mivel az új kötelezettségek végrehajtásához egyrészt a munkafeltételek nincsenek biztosítva, másrészt a pedagógusok eddig is jelentős munkaterhe tovább nőtt, a kérdéseiket pedig az államtitkárság nem hallgatja meg. Összességében az életpályák messze vannak az európai normáktól.

A kormányzati válaszban Banai Péter újból megerősítette, a kormány célja az volt, hogy úgy hajtsa végre az államháztartási konszolidációt, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. Míg 2006-ban 9,4%-os volt a hiány, a 13. havi illetmény elvonásával is 2010-re csak 7%-ra sikerült ezt csökkenteni. A mostani kormány nem a keresetek, és nem is létszám további csökkentésével oldotta meg a hiány leszorítását. Ismételten kérte, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók ne csak a bruttó bérek „befagyasztására” hivatkozzanak, hanem vegyék figyelembe mindazon pozitív intézkedéseket (adóváltozások, rezsicsökkentés, családi kedvezmény stb.) is, amelyeket a munkavállalók rendelkezésére álló, nettó jövedelem növelése érdekében tettek. Nem lehet azt mondani, hogy az utóbbi években nem történt semmi kedvező. Csak a bruttó bérekről tárgyalni nem elégséges, figyelembe kell venni pl. az adórendszer változását is. Emellett pozitív tényező az infláció jelentős csökkenése is.

Az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy havonta értékelik az államháztartási folyamatokat, így született döntés a pedagógus béremelés szeptemberi indításáról is. A folyamatok alapján jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy 2013-ban plusz juttatásra kerüljön sor a közszférában. Bármilyen intézkedésre csak akkor nyílna lehetőség, ha a költségvetés plusz bevételekhez jutna.

Az OKÉT-tal kapcsolatban utalt arra, nem lehet azt mondani, hogy az OKÉT tárgyalásoknak semmi eredménye nem volt. A kormányzat a szakszervezetek kérésére mindig kész a konzultációra, egyeztetésre, amelyeknek olyan eredménye volt, mint például a tiszthelyettesi pótlék megtartása, vagy a 2013. évi kompenzációra vonatkozó ajánlás elfogadása. Emellett sok napirend előtti felvetésben is segítséget nyújtott a kormányzat.   

OKÉT