Megtört a jég - megindultak a háromoldalú tárgyalások az Mt.-ről
Nemhiába a folyamatos levelezés, figyelmeztetések, demonstrációk, sztrájkbejelentés, félpályás útlezárás, nemzetközi nyomás: ma végre megkezdődtek a háromoldalú tárgyalások az új Munka Törvénykönyve tervezetéről.
A megbeszélésen részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke, Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A résztvevők a minisztérium meghívására vettek részt a reggeli egyeztetésen, ahol a ma délután megtartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint, máris komoly előrelépéseket tettek a munkavállalók számára - a tervezetben szereplő - különösen hátrányos intézkedések visszavonására.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a tárca által nyilvánosságra hozott koncepcióhoz 300 érdemi javaslat érkezett, ezeket összedolgozták, és a megbeszélésen már az új változatról tárgyaltak. Közölte: a kormány célja, hogy a parlament még az őszi ülésszak alatt fogadja el az új Mt.-t.
Kérdésre válaszolva kiemelte: a meghívottak köre lefedte a munkaadói érdekképviseleteket, a szakszervezetekkel közül pedig azokkal tárgyaltak, amelyek - megfogalmazása szerint - nyitottak voltak az érdemi párbeszédre.
Az államtitkár elmondta: egyetértettek abban, hogy szükség van a foglalkoztatás bővítését elősegítő új szabályozásra.
Munkaadók
Rolek Ferenc arról beszélt, hogy találtak kompromisszumos megoldásokat. Közölte: elfogadták azt a munkavállalói igényt, hogy garanciális szabályokat kell beépíteni a jogszabályba, és hogy a versenyképesség javítása miatt a munkavállalók nem válhatnak kiszolgáltatottá. Megállapodtak abban is, hogy az új Mt. továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat fekteti le, valamint abban, hogy a új kódexben szabályozzák a munkaerő-kölcsönzést.
Az MTI kérdésére elmondta: ha meg is marad az új Mt.-ben az a szabályozás, hogy túlóra ellenértékét a munkáltató szabadidőben is kiadhatja, a munkaadók valószínűleg nem élnek majd ezzel a lehetősséggel, mert kétszeres bérköltséget jelentene számukra.
Dávid Ferenc kiemelte, hogy az eredeti minisztériumi tervezetből kikerül a jogszabályból a munkavállaló korlátlan kártérítési felelőssége. Ugyanakkor - hangsúlyozta - meg kell találni a középutat, mert nem maradhat fenn a jelenlegi passzus, miszerint csupán két hét átlagkeresettel elrendezhető a vétlen károkozás.
Szakszervezetek
Gaskó István elmondta, hogy alapelvként például mindhárom fél egyet értett abban, hogy semmilyen változtatás nem eredményezheti a bérek csökkenését - gondolva például a műszakpótlékok csökkentésére és megszüntetésére. A munkáltatókkal azt is sikerült tisztázni, hogy a tervezettel ellentétben nem lehet korlátlanul növelni a munkavállalók kártérítési felelősségét, vagy hogy a nyugdíjkorhatár emelése mellett nem lehet eltolni a szabadság mértékének növelését akár csak egy évvel sem. A túlóra kifizetése helyett, annak szabadidővel való megváltása kapcsán felmerült, hogy ez kizárólag a munkavállaló egyértelmű és egyoldalú kérésére történhessen, ahogyan a rendes szabadság egy részének adott évet követő kivételének a lehetősége is.
A munkáltatói rendes felmondás esetén - a mai megbeszélésen elhangzottak szerint - továbbra is valós és egyértelmű indoklást kell adnia a munkáltatónak, és egy esetleges munkaügyi per esetén megmarad a bizonyítási kényszer a munkáltató oldalán.
Kompromisszum kezd körvonalazódni az elrendelhető maximális túlóra terén is, amennyiben a minisztrérium és a munkáltatók mindenképpen növelnék a jelenlegi 200 órás keretet, de nem 300 órára.
A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján jól látható, hogy a tárgyalások még éppen csak megkezdődtek, de a tripartit rendszer máris megmutatta előnyeit. Habár konkrétumok még alig vannak, és inkább az irányban sikerült megegyezni, mint a végleges számokban, reményre ad okot, hogy a kormányzat végre megértette a háromoldalú egyeztetések fontosságát. Az államtitkár ígérete szerint hamarosan folytatódnak a megbeszélések, és az ennek során kialakult szöveget fogja beterjeszteni a kormány elé.
